A mesterséges intelligencia mint közös nevező vagy generációs szakadék?

A mesterséges intelligenica (MI) gyors térhódítása nem csak a munka világát és az oktatást alakítja át, hanem mélyebb társadalmi kérdéseket is felvet. Izgalmas kérdés: vajon az MI közelebb hozza egymáshoz a generációkat, vagy új törésvonalakat hoz létre? A nemzetközi és hazai kutatások azt mutatják, hogy erre a kérdésre komplex válaszokat tudunk adni.

Ki gondolta volna? Ilyen munkára vágynak a 15-39 évesek

Melyek a legfontosabb szempontok munkahelyválasztás esetén? Az Ifjúságkutató Intézet friss kutatásában megvizsgálta a 15–39 évesek elvárásait. Az eredmények szerint a megkérdezett munkavállalók számára az izgalmas és változatos feladatok kiemelten fontosak, míg a rutinmunkák már kevésbé.

A fiatalok már nem érzik annyira stabilnak a munkahelyüket

Visszaesés látható a dolgozó fiataloknál: a munkahelyüket csak 51 százalékuk tartotta kellően stabilnak 2025. első negyedévében, ami csökkenést jelent az előző év utolsó negyedéhez képest, és elmarad a K&H ifjúsági index hosszú távú átlagától. Emellett a megbecsültség terén is bőven van tér a fejlődésre, ahogy a karrierkilátások szempontjából is javulhatna a helyzet.

Ezt a generációt érinti a leginkább a kiégés

Az utóbbi években a munkavégzés világa alapjaiban változott meg. A home office és a rugalmasabb munkarend sokak számára újfajta szabadságot hozott, ugyanakkor elmosódtak a határok a munka és a magánélet között. Ez különösen igaz a legfiatalabb munkavállalói generációra. A Z generáció tagjai mára a leginkább érintettek a kiégésben, és egyre többen számolnak be arról, hogy képtelenek a munkaidőn túl igazán kikapcsolni. Sokan túlóráznak, másokat pedig a megélhetési költségek kényszere sodor további munkavállalásba. Mindez nemcsak testi-lelki kimerüléshez, hanem hosszabb távon egészségügyi és teljesítményproblémákhoz is vezethet.

Ha csak díszletet építünk, nem lesz vastaps

Nyugdíjas, frissdiplomás és mindenki, aki a kettő között van. A történelem folyamán most először fordul elő, hogy a baby boomer, X, Y és Z generáció képviselői egyazon munkahelyen, csapatban vagy szervezeti közösségben dolgoznak együtt. Nem kis kihívás olyan vállalati értékrend kialakítása, ami ezeket a változó igényeket és változatos elvárásokat kielégíti. Olyan értékrendre van szükség, amely egyszerre képes megszólítani eltérő életkorú, tapasztalatú és szemléletű munkavállalókat, miközben hozzájárul a hosszú távú üzleti sikerhez, az elköteleződéshez és a megtartáshoz.

A korosztályi sokszínűség aranyat érhet a szervezetben

A munkahelyi értékek, mint a lojalitás, a közösség és az önazonosság, generációról generációra új jelentést nyernek. Míg a Baby Boomer generáció számára a lojalitás gyakran évtizedes elköteleződést jelentett egyetlen munkaadó mellett, addig a Z generáció tagjai inkább projektalapú, értékalapú kötődést keresnek. A közösség fogalma is átalakult: az offline szocializációt felváltotta a digitális kapcsolódás, a hibrid munkavégzés pedig új kihívásokat és lehetőségeket teremtett az önazonosság megélésében.

Közeledik! Egyre vékonyabb a középvezetői réteg, és lassan nem lesz, aki elvállalja

A munkaerőpiac éppen a feje tetejére készül állni: a fiatal generációk nem vágynak középvezetői székekbe, a szervezetek pedig egyre nehezebben találnak utánpótlást. A Z generáció számára a karrier egyre kevésbé az előléptetésről, inkább az önmegvalósításról, a rugalmasságról és a work-life balance-ról szól. Ami egykor presztízs, elismerés volt, az ma sokak szemében puszta nyűg.

Kutatás: A hazai családi cégek 58 százaléka felkészültnek tartja magát

A hazai családi szervezetek átlagosan 58 százalékban, a nem családi válalaltok 63 százalékban tekinthetőek felkészültnek, professzionális működésűnek – állapította meg a Budapesti Corvinus Egyetem, a Grémium az Utódlásért Egyesület és az Opten magyar kutatása.

AI mint közös nevező – vagy épp generációs szakadék?

A mesterséges intelligencia (angol rövidítéssel: AI) iparágak egész sorában alakítja át a munkahelyeket és a folyamatokat. Az adminisztratív feladatok automatizálásától a döntéshozatali hatékonyság fejlesztéséig az AI integrációja már nem egy futurisztikus vízió, hanem a jelen valósága. De vajon az AI közös nevezőként működik, ami összehozza a generációkat, vagy épp ellenkezőleg, elmélyíti a generációs szakadékot?

Toborzás helyett a megtartásra kell koncentrálni?

A hazai munkaerőpiac látszólag megnyugodott: a dolgozói fluktuáció országos szinten csökken, a vállalatok mégis egyre nagyobb kihívásokkal néznek szembe. A HR-Evolution Kft. legfrissebb, 128 céget és 104 ezer munkavállalót érintő országos benchmark kutatása szerint az idei év kulcskérdése nem az, hogyan toborozzunk, hanem hogy kit és hogyan tudunk megtartani.

A fiatalok már nem egy, hanem több állásban dolgoznak – megérkezett a polyworking korszaka

A fiatalok egyre nagyobb része kényszerül több állást vállalni, hogy meg tudjon élni – nem önmegvalósításból, hanem puszta túlélésből. A „polyworking” már nem trend, hanem realitás, amit a megugró megélhetési költségek diktálnak. Miközben a munkák számát szaporítják, a mentális és kapcsolati teher is nő. De vajon hosszú távon is fenntartható ez az új munkavállalói modell?

Mit gondolunk arról, hogy öregszünk?

Az öregedés témájában napjaink pszichológiai kutatásai leginkább a pozitív megközelítésre helyezik a hangsúlyt. A pozitív idősödésnek fontos aspektusai a fizikai egészség, az élettel való elégedettség, a szociális kapcsolatok, a megfelelő környezet és az egyén személyes erőforrásai. Emellett az öregedés megélésére jelentős hatással van, hogy az egyén magát az idősödést pozitívan vagy negatívan szemléli, továbbá mennyire érzi azt, hogy van kontrollja ebben a folyamatban.

Tudatos generációváltás vagy struccpolitika?

Egyre többet beszélünk a generációk közötti különbségekről, ugyanakkor a vállalati generációváltásról – aminek egyébként komoly gazdasági súlya van – még mindig keveset hallunk, miközben a hazai szervezetek jelentős része most szembesül azzal, hogy szépen lassan át kell adni a stafétabotot.

Ha nem tüntetik fel a fizetést, a Z generáció fogja magát, és eltűnik

A munkaadók gyakran panaszkodnak arra, hogy a Z generáció nem viselkedik megfelelően a munkahelyeken. De mi van akkor, ha épp a munkáltatók játszanak tisztességtelen játszmákat az álláskeresőkkel? A Z generáció tagjai egyre gyakrabban ismerik el, hogy „ghostingolnak” – vagyis szó nélkül megszakítják a kapcsolatot a cégekkel. Mielőtt azonban elítélnénk őket ezért, érdemes megvizsgálni az okokat, amelyek alighanem nem alaptalanok.

Ágyban fekszik évente három hetet a Z generáció: a kérdés, hogy ez a lustaság miatt van-e?

Évente átlagosan 21 napot töltenek ágyban fekve, telefonjukat nyomkodva és semmit sem csinálva a Z generáció tagjai – legalábbis egy friss kutatás szerint. A „bed rotting” néven futó jelenség elsőre talán a lustaság netovábbjának tűnik, de sokan inkább a mentális túlterheltség egyfajta válaszreakciójaként értelmezik.

Dolgoznak, de mégsem?A fauxductivity jelensége terjed a fiatalok között

A látszatproduktivitás nem új, de most különösen látványos. A sorozatnézés csak a jéghegy csúcsa – a munkarend és a vezetői elvárások is kérdésesek.

A mentális egészség nem csak a fiatalok ügye – az idősebb munkavállalók gyakran láthatatlanul szenvednek

Sokan nem kérnek segítséget, mert azt tanulták: gyengeséget nem szabad mutatni. A munkahelyi jólléti programok gyakran nem szólnak nekik.