Kutatások szerint a munkahelyi stressz ma már nem elszigetelt jelenség: a munkavállalók 90%-a számolt be stresszről az elmúlt évben az Egyesült Királyságban, és világszerte is emelkedő tendenciát mutat a kiégés, különösen a járvány óta. A leggyakoribb okok közé tartoznak az egyre növekvő munkaterhelés, a mentális egészséggel kapcsolatos nehézségek, valamint a folyamatos teljesítménykényszer és határidő-nyomás. Eközben a fiatalok körében az egészségügyi okból történő távollétek is egyre gyakoribbak, miközben azok, akik mentális nehézségekkel küzdenek, átlagosan lényegesen kevesebbet keresnek, mint mentálisan jól lévő kollégáik.

A vezetők sincsenek felkészülve

Fontos látni, hogy nemcsak a munkavállalók küzdenek ezekkel a kihívásokkal, sok vezető is úgy érzi, hogy eszköztelen a mentális nehézségekkel szembesülő kollégák támogatásában. 

A megoldás első lépése a figyelem és a párbeszéd lehet. A rendszeres, valódi törődést tükröző 1:1 beszélgetések, ahol nemcsak a teljesítmény, hanem az ember áll a középpontban, segíthetnek időben felismerni a kiégés korai jeleit. Emellett nagy szerepe van annak is, hogy a vezetők ne egyedül próbáljanak mindent megoldani: mentálhigiénés szakemberek, belső támogató hálózatok is segíthetik őket abban, hogy ne maradjanak magukra ezekben a helyzetekben. A rugalmas munkaszervezés, a feladatok újragondolása és az egészséges határhúzás ösztönzése pedig nemcsak a kiégés megelőzését, hanem a hosszú távú elköteleződést is támogatja.

A figyelem ereje

A Z generáció motivált, fejlődésre vágyik, de gyakran túlzottan hajtja magát. A megfelelési kényszer, a bizonytalanság és az online világ állandó jelenléte együtt különösen sebezhetővé teszi őket. Vezetőként nem kell tökéletes válaszokat adnunk, de már az is számít, ha észrevesszük a változást, ha felmerjük tenni a kérdést: „Hogy vagy valójában?” És még jobb, ha van bátorságunk meghallgatni a választ is.

Forrás: HR News