A legújabb, nemzetközi tanulmányok, árnyalt képet festenek erről a témáról: miközben az AI iránti lelkesedés és nyitottság a korcsoportok között általánosan növekszik, a generációs különbségek a bizalom, az elvárások és az elfogadási stratégiák terén továbbra is jelentősek.
A különböző generációk hozzáállása a mesterséges intelligenciához
A Z generáció (1997-2012 között születettek csoportja)
A Z generáció számára a technológia mindennapos használata éppen olyan, mint az anyanyelvünk elsajátítása. Sokan személyes asszisztensként tekintenek az AI-ra, amely segít nekik automatizálni az unalmas feladatokat, és így a kreativitásra, illetve a tanulásra összpontosítani. Ez a generáció azonban nagyon is tudatában van az AI hatásainak és potenciális következményeinek. A Deloitte 2024-es Global Gen Z and Millennial Survey felmérése szerint tízből hat Z generációs válaszadó aggodalmát fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a mesterséges intelligencia által vezérelt automatizálás munkahelyeket fog megszüntetni.
Azok, akik jelenleg is használják az AI általi lehetőségeket, úgy gondolják, hogy olyan munkalehetőségeket érdemes keresniük a jövőben, amelyek kevésbé vannak kitéve az automatizálásnak. A felmérésből az is kiderült, hogy
a Z generáció úgy gondolja, hogy az AI térhódítása miatt nehezebb lesz pályakezdőként a munkaerőpiacra belépni, mert a technológia olyan feladatokat is automatizálhat, amelyeket jellemzően a pályakezdő munkavállalók végeznek.
Az Y generáció (1981-1996 között születettek csoportja)
Az Y generációba tartozók ma már a munkaerő megalapozott részét képviselik. Ez a generáció a mesterséges intelligencia pragmatikus felhasználója. A PwC 2023-asGlobal Workforce Hopes and Fears felmérése szerint az Y generáció 83 százalékka úgy gondolja, hogy a mesterséges intelligencia befolyásolni fogja a karrierjét. Az Adobe 2023-as egyik tanulmánya szerint pedig az Y generációs fogyasztók mindössze 6 százalékka gondolja úgy, hogy a vállalatoknak nem kellene mesterséges intelligenciát használniuk.
Az Y generáció ugyanakkor többségében optimista és szívesen használják az AI-t a karrierépítés, új készségek elsajátítása, a munkafolyamatok optimalizálása és a munka-magánélet jobb egyensúlyának elérése érdekében. Az Y generáció tehát összességében az AI-t karrierfejlesztő eszköznek tekinti, de óvatosak az általa súlyosbított rendszerszintű egyenlőtlenségekkel kapcsolatban.
Az X generáció (1965-1980 között születettek csoportja)
Az X generáció egészséges szkepticizmussal viszonyul a mesterséges intelligenciához. Ők azok a tapasztalt szakemberek, akik emlékeznek a digitális forradalom előtti munkahelyekre és a technológiai változások több hullámához is alkalmazkodtak már.
Az X generációs munkavállalók azonban aggályaikat fejezik ki az AI térnyerésével kapcsolatban, melynek középpontjában a megbízhatóság, a pontosság és az emberi ítélőképesség elvesztése áll. A Randstad Workmonitor Pulse – amerikai munkavállalók között elvégzett – felmérése szerint az X generáció 42 százalékka még sosem alkalmazott AI eszközöket a munkája során. Egy másik, 2024-es felmérés szerint a Z generáció sokkal inkább aggódik amiatt, hogy a mesterséges intelligencia miatt elveszíti a munkahelyét (52 százalék), mint az X generációs munkavállalók (33 százalék).
Az X generáció tehát óvatosan integrálja az AI-t, hasznos asszisztensnek, de nem döntéshozónak tekintik az eszközt.
A Baby Boomer generáció (1946-1964 között születettek csoportja)
A Baby Boomer-ek a legszkeptikusabb generáció, ha a mesterséges intelligenciáról van szó. Yooz 2024-es felmérése szerint a Baby Boomer generáció tagjainak mindössze 5 százalékka izgatott a mesterséges intelligencia lehetőségeivel kapcsolatban, míg túlnyomó többségben inkább aggodalmukat fejezték ki. Bár a Baby Boomer generációban sokan továbbra is aktívak szakmailag, különösen vezetői vagy tanácsadói szerepkörben, a mesterséges intelligenciához való alkalmazkodásuk lassabb. Az említett, Workmonitor Pulse felmérésben a Baby Boomer generáció több, mint fele (56 százalék) még sosem alkalmazott AI eszközöket a munkájában és csupán 19 százalék-uk mutat jártasságot a mesterséges intelligencia használatában.
Az általános aggodalmak közé tartozik a személyes interakciók elvesztése, az adatvédelem és a munka dehumanizálódása. Összességében, a Baby Boomerek csakis azzal a feltétellel nyitottak, ha az AI kiegészíti – és nem helyettesíti – az emberi értékeket és interakciókat.
Közös nevező vagy generációs szakadék?
A válasz: mindkettő.
A mesterséges intelligencia közös nevezővé válhat – ha a szervezetek beruháznak az inkluzív oktatásba, a világos kommunikációba és az etikai normákba. Az emberek generációkon átívelően kompetensnek, biztonságosnak és megbecsültnek akarják érezni magukat, miközben az AI átalakítja a munkájukat.
Ha azonban nem figyelünk ezekre az igényekre, az AI azzal a kockázattal jár, hogy a generációs szakadékok tovább mélyülnek: a fiatalabb dolgozók előreszaladhatnak, míg az idősebb kollégák tétováznak, ami frusztrációhoz és elidegenedéshez vezethet.
Javaslatok a HR és a vezetők számára
- Személyre szabott képzések: Olyan mesterséges intelligencia képzési programokat érdemes kidolgozni, amelyek az egyes generációk sajátos igényeit és problémáit figyelembe veszik. Fontos biztosítani a képzések során, hogy az AI-rendszerek megmagyarázhatóak és átláthatóak legyenek, ami generációkon átívelő bizalmat épít.
- Nyílt párbeszéd ösztönzése: Olyan környezet kialakítása, amelyben a munkavállalók megvitathatják a mesterséges intelligencia következményeit, megoszthatják tapasztalataikat és hangot adhatnak aggodalmaiknak.
- Etikai keretek meghatározása: A mesterséges intelligencia használatára vonatkozó egyértelmű etikai irányelvek bevezetése a bizalom kiépítése érdekében minden korcsoportban meghatározó jelentőségű, ezért a vezetőknek érdemes kiemelni az ember és az AI közötti együttműködés lehetőségeit és határait.
- Sikertörténetek kiemelése: Az ember és az AI sikeres együttműködésének megosztása az AI támogató szerepének bemutatására, különösen kiemelve azokat a példákat, ahol ez generációktól függetlenül zajlott.
A mesterséges intelligencia sem nem megosztó, sem nem egyesítő jellegű. A mesterséges intelligencia integrációjának emberi megközelítése fogja meghatározni, hogy a munkahelyen híd vagy akadály lesz-e a generációk között.
A szerző pszichológus.
(Borítókép: Adobe Stock)
