Generációs különbségek az MI használatában
Az új technológiák alkalmazásában a generációs szakadék nem új jelenség, gondoljunk csak az internet berobbanására. Az AI élesen mutatja meg ezeket a „törésvonalakat” ebben az esetben is. A nemzetközi és hazai kutatások egyaránt kirajzolják a különbségeket.
Nemzetközi trendek
- Az USA-ban és más fejlett országokban a Z generáció (1995–2009) áll az élen a mesterséges intelligencia használatában. A többség főleg tanulásban, oktatási célokra használja.
- Az idősebb nemzedék, például a boomerek (1946–1964) praktikus célokra alkalmazzák: e-mail írása, időpont-egyeztetés, adatelemzés. Használatuk körülhatároltabb az ő esetükben.
A fiatalabbak napi szinten használják az MI-t, csupán 19 százalékuk optimista a társadalmi hatásaival kapcsolatban – szemben az idősebbek 48 százalékával, akik inkább derűlátók.
Hazai kutatások
- Itthon is megfigyelhető a hasonló dinamika: a fiatalok több mint fele kipróbált már generatív MI-t (pl. ChatGPT), míg a 65 év felettiek mindössze 14 százaléka:
- A diákok 78 százaléka rendszeresen használ MI-t a tanulmányai során, míg a felnőtt lakosság nagy része még ismerkedik az eszközökkel.
- A fiatalok generációk az előfizetéses AI megoldásokat négyszer annyian próbálják ki, mint az idősebbek.
A digitális komfortzónából úgy tűnik, hogy leginkább a fiatalabb generáció lép ki és az ingyenes verziók mellett hajlandóak pénzt is áldozni a mesterséges intelligenciára.
Ki hogyan viszonyul az MI-hez?
A mesterséges intelligenciához való viszonyulásban a generációk eltérően reagálnak és ugyanakkor több közös pontot is felfedezhetünk.
- A Z generációsok használják és alkalmazzák az új technológia vívmányait, de érzékenyek az adatvédelemre és etikai kérdésekre. (Például az MI által generált képek jogi helyzetére.)
- Az idősebbek leginkább attól tartanak, hogy az AI átveszi az irányítást és a munkalehetőségeket adott szakmákban:
„Érzékelhető annak a narratívának a jelenléte ezzel kapcsolatban, hogy az AI elterjedésével munkalehetőségek szűnhetnek meg a jövőben.”
Meglepő adat ehhez képest, hogy a megkérdezettek több mint 60 százaléka a mesterséges intelligenciára lehetőségként tekint a munkájában, és kevesebb mint egynegyedük lát veszélyt benne.
- A generációk közötti különbségek főként az „alkalmazkodási sebességben és technológiai komfortban” jelennek meg a fiatalok javára.
- Az oktatás, a digitális készségfejlesztés és a tudatosítás kulcsfontosságúak lehetnek abban, hogy a fiatalok tudása és az idősebbek bölcsessége találkozzon.
Mint minden esetben a közös párbeszéd a mesterséges intelligenciával kapcsolatban is – akár a munkahelyeken vagy akár társadalmi szinten – inkább híd lehet, mintsem szakadék.
A szerző business coach.
(Borítókép: Adobe Stock)
