Ha a munkánkra gondolunk, még mindig nem élmények jutnak az eszünkbe, és a munkaerőpiaci folyamatok sem élménycentrikusan tekintenek a munkára.
Miért van ez? Talán azért, mert nem jutott eszünkbe eddig a munkára úgy gondolni, mint valamire, ami élményt ad? Pedig eljött az ideje, hogy eladjuk a munka élményét.
Munka mint termék
A munkamarketing elgondolás alapvető célja az, hogy a munkából terméket csináljon. Piaca a munkaerőpiac, fogyasztója a munkavállaló. A cél a munka mint termék eladása az értékes munkavállalóknak. Ahhoz, hogy a munka eladható termékké válhasson, a munkának is szubjektív posztmodern élménnyé kell válnia. A munkamarketing tehát arra keresi a választ, hogy hogyan lehet a munkát vonzó élményként eladni, milyen összetevői vannak ennek és hogyan lehet vágyat ébreszteni iránta a munkavállalóban.
A fogyasztó
A munkavállaló ebben az esetben fogyasztó, akinek – miután megismertük a fő motivációját – érdemes a számára fontos élményeket hangsúlyozni. A fogyasztói típusok HR szempontból különböző típusú munkaerőt jelenítenek meg. Nézzünk három példát:
| Fogyasztói típus | Viselkedés | Mit érdemes kommunikálni feléjük? |
| A hűtlen | Semmilyen elköteleződést nem szeret, minden lehetőségnek mindig nyitva kell állnia előtte. | A „saját magam ura vagyok” érzést. |
| A hedonista | Azonnali örömöt keres, nem hajlandó halasztani, minden róla szól, neki szól. | Olyan pozíciók lehetnek érdekesek számára, ahol azonnali visszajelzést kaphat a munkáról, kreatív munkakörök. |
| Az uniszex | Nem fogad el sztereotípiákat, hagyományokat, elmossa a nemek közti határokat. | Jogi, gender, nemzetközi szervezetekben betöltendő állások, ahol az egyenjogúságért lehet dolgozni. |
Mire jó a munkamarketing?
A következő felsorolás néhány gyakorlati példát mutat a munkamarketing szervezeti oldalról történő felhasználásáról.
▪ Élményszerűvé teszi a vállalat jelenlétét
A munkamarketing kizárólag a munkavállalókat célozza meg. Megpróbálja élményalapon megragadni, hogy munkavállaló mitől érezné jobban magát munkahelyén, és ezt az érzelmi állapotot mutatja meg.
▪ Az érzelmi igények pontosítása
Az élményalapú munkavégzés, WorkXperience (WX) keretrendszerében összeállíthatóak az egyes folyamatok és a munkavállalók “élményanyagai”. Fontos a céges kultúrára jellemző “szervezeti élmények” meghatározása is, a szervezeti identitás erősítése.
▪ Toborzás, kiválasztás
Az álláshirdetések pontos megfogalmazása kulcsszerepet játszik a kiválasztásban. A WX segítségével szakértői hirdetést készíthetünk, megmutathatjuk, mit gondol, érez, él át majd az adott cégnél dolgozó munkatárs. A hirdetést – az élmény központba helyezésével – erőteljesebb és figyelemfelkeltőbb ingerré változtatjuk. Például már maga a hirdetés adhat egy élményt, ha audiovizuális vagy más rendhagyó módon tálaljuk. Az utóbbi években terjedt el a gamification, játékosítás módszere már a toborzás folyamán is.
▪ Élmények regisztrálása a karrierportálokon
A WX segítségével érdemes lenne olyan karrieroldalakat létrehozni vagy átalakítani, ahol az álláskeresők passzív keresgélés helyett lehetőséget kaphatnának leírni, hogy milyen élményekre vágynak munka címszó alatt.
▪ Generációmenedzsment
A főleg az Y generációval kapcsolatban fontos a cégek részéről a „befektetési” szemlélet, ennek a generációnak pedig jól beazonosíthatóak az élményjellemzői. Ez a korosztály abszolút alkalmas arra, hogy WX segítségével találjuk meg őket.
▪ Vezetők motiválása
A vezetői pozíció a munkamarketing szempontjából nem létezik, csak egyes vezetői pozíciók, vagy vezetői szintek. Különböző szinteken (csoportvezető, középvezető, felsővezető, menedzser…) eltérő élményként jelenik meg, hogy mit jelent vezetőnek lenni. Csoportvezetőként lehet, hogy inkább a támogatás, míg üzletágvezetőként például a stratégiatervezés jelenti a fő élményt.
A teljesítménymotiválásnál fontos, hogy tisztában legyünk azzal, hogy a vezető mit tekint a munkájában „közösségi megosztásra érdemes” vagy épp „flow élményt adó” tényezőnek.
A marketing és a humánerőforrás ilyen típusú összekapcsolására egyre inkább szükség lesz, hogy tartani tudjuk a tempót korunk és jelenlegi társadalmi gondolkodásmódunk céljaival, vágyaival. Ahogyan fogyasztóként is rászoktunk, hogy mindennap „megkapjuk” napi élményanyagunkat – okostelefonjainkon, tabletjeinken, a szupermarket polcain vagy épp az utcán – úgy igényeljük majd egyre inkább, hogy munkánk során is érezzük ezt. A szervezetek és humánerőforrás szakértők számára érdemes ezt az időszakot felkészülve várni, mert az lesz a befutó, akinek lesz módja személyre szabott élményt adni a munkahelyen is.
