Melyik a fontosabb: mentálisan vagy fizikálisan rendben lenni?
A növekedési tendenciát tovább javíthatja az is, hogy a saját egészségi állapotát figyelembe véve a magyarok döntő többsége egyaránt fontosnak tartja a mentális és fizikai egészségének gondozását (86 százalék), ami nagyobb mértékben meghaladja a globális átlagot is (78 százalék). Azonban némileg hátráltathatja a folyamatot, hogy a magyarok jelentős része szerint az ellátási rendszer leginkább a fizikai egészségre összpontosít, míg csupán egy elenyésző része szerint kap nagyobb hangsúlyt a mentális egészség gondozása az egészségügyi rendszerben.
Mi aggasztja a legjobban a magyarokat?
A „What worries the world” havi tracking jellegű Ipsos kutatás eredményeiből kiderül, hogy tízből hét magyart az egészségügy helyzete aggasztja (65 százalék) a leginkább, míg a világ összlakosságának csupán alig egynegyede aggódik saját egészségügyi rendszere miatt. A világ számára egyébként az infláció, a szegénység, valamint a bűnözés és erőszak erősödése jelentette a legnagyobb aggodalmakat. A magyar lakosság legmeghatározóbb aggodalmai némileg eltérnek a világ lakosságától: a szegénységnél és az inflációnál is nagyobb gondot jelent az egészségügy helyzete mellett a korrupció is. A felmérésből az is kiderült, hogy a válaszadók egyötödét komoly aggodalmakkal tölti el a munkanélküliség. A jelenlegi gazdasági körülmények között még jobban felértékelődik a stabilitás és kiszámíthatóság, nem meglepő tehát, hogy a munkanélküliség a legnagyobb aggodalmak listájának élmezőnyében szerepel.
Milyen jólléti tényezők befolyásolják a mindennapokat?
A Ipsos „Jólléti Index” kutatása különböző dimenziók – szellemi és fizikai egészség mellett a szociális kapcsolatok, anyagi jólét, valamint a kognitív képességek – mentén vizsgálta a felnőtt korú magyarok jólléti állapotát. A kérdésekre adott válaszok indexált értéke alapján a lakosság jólléti állapota 65 pont – tehát erős-közepesnek tekinthető: a magyarok általában a fizikai egészségükkel, szociális kapcsolataikkal és anyagi jólétükkel elégedettebbek, azonban a mentális egészség, valamint a kognitív képességek gyakrabban okoznak nehézséget vagy elégedetlenséget.
A munkahellyel való elégedettség a legmagasabb (82 százalék) a megkérdezettek körében, ami elsősorban a szociális kapcsolatokra és anyagi jólétre van hatással. Ettől valamivel elmarad a testmozgás, a pozitív jövőkép, valamint a családi kapcsolatok, az alvás és a táplálkozás minősége. Ez alapján az látszik, hogy a magyarok szubjektív jólléti állapotát jellemzően a fizikai egészségük, valamint szűkebb, mindennapi közösségeik határozzák meg. A legkevésbé pedig problémamegoldó képességeikkel elégedettek a válaszadók (50 százalék), amit a rendelkezésre álló idő beosztása, a mindennapi stressz kezelése, valamint a személyes célok teljesítése követ a sorban. Ezek a tényezők olyan kognitív képességek, amik jelentősen meghatározhatják az emberek mentális egészségét. Összességében tehát azt láthatjuk, hogy bár a magyarok az alapvető jólléti dimenziókban elégedettek személyes állapotukkal, mentális és kognitív szinten nehézségekbe ütköznek.
Mennyire meghatározó a jóllét tekintetében a lokalizáció?
A felmérés alapján az is kiderült, hogya közép-dunántúliak, a felsőfokú végzettségűek, valamint a legfiatalabb Z-generáció tagjai a leginkább elégedettek jólléti helyzetükkel. Velük szemben jelentősen elégedetlenebbek az észak-alföldi lakosok és az alacsony iskolai végzettségű válaszadók. A lakóhely típusának, illetve a válaszadók nemének van a legkisebb hatása személyes jólléti érzésünkre. Ennél valamivel nagyobb hatás figyelhető meg a földrajzi elhelyezkedés terén – ami az előbbiekből kiindulva vélhetően inkább a térség gazdasági erejének tudható be. És bár a kutatásban résztvevő legfiatalabb Z generáció határozottan elégedettebb, mint a többi csoport, itt sem beszélhetünk olyan egyértelmű hatásról, mint a képzettség tekintetében, ahol jól látható, hogy minél magasabb a válaszadó végzettsége, annál elégedettebb a helyzetével.
Összegzés
Az adatok tehát rávilágítanak arra, hogy a jövőbeli HR-kezdeményezések egyik alappillére kell legyen a mentális egészség szerepének felismerése. A munkáltatóknak a mentális jóllét támogatására és a kognitív kihívások - például a stresszkezelés és a problémamegoldás - kezelésére is érdemes nagyobb figyelmet fordítaniuk a munkavállalók általános elégedettségének növelése érdekében. A magas munkahelyi elégedettségi arányok kiemelik a társas kapcsolatok és az anyagi stabilitás jelentőségét, ami azt mutatja, hogy ezeket a területeket a HR-stratégiákban prioritásként kell kezelni. A támogatás ezen igényekhez való igazításával a szervezetek elősegíthetik a munkavállalók jóllétének holisztikusabb megközelítését, ami végső soron javítja a termelékenységet és a megtartást.
