Hol tartanak a vállalatok a felkészülésben?
A CSRD, amelyet 12 európai fenntarthatósági jelentési szabvány (ESRS) támaszt alá, megköveteli a vállalatoktól, hogy részletes tájékoztatást adjanak fenntarthatósági teljesítményükről, egyúttal vegyék figyelembe annak üzleti tevékenységükre gyakorolt hatásait számos témakörben, úgymint az éghajlatváltozás, az üzleti magatartás, az erőforrás-felhasználás, a környezetszennyezés és a biológiai sokféleség. A rendelet világszerte körülbelül 50 000 társaságot érint, és hat hónap múlva esedékes a határideje az első körben érintett szervezetek esetében. A PwC nemzetközi kutatásában több, mint 500 felsővezetőt és üzleti szakembert, köztük pénzügyi, fenntarthatósági és kockázatkezelési vezetőket kérdeztek arról, hogy a felkészülésben hol tartanak.
A válaszok azt mutatják, hogy az uniós direktíva globális hatást gyakorol. Az EU-n kívül székhellyel rendelkező vállalatok 79, az EU-n belül székhellyel rendelkezőknek pedig 74 százaléka szerint a társaságok vezetősége a CSRD-nek köszönhetően nagyobb mértékben fogja a fenntarthatóságot figyelembe venni a döntéshozatal során. A válaszadók 75 százaléka már azt tervezi, hogy konszolidált csoportszinten fog beszámolót készíteni az EU-n kívüli tevékenységek vonatkozásában is.
Hogyan lehet adatok nélkül jelentést készíteni?
A felmérésben résztvevők a jelentés megvalósításával kapcsolatos legnagyobb aggályként az adatok rendelkezésre állását és minőségét (59 százalék) emelték ki. A 2025-ös pénzügyi évben beszámolásra kötelezett vállalatok csupán egyötöde igazolta vissza a közzétételekhez szükséges adatok rendelkezésre állását és teljességét. Ezenkívül a válaszadóknak csupán 60 százaléka vonta be az informatikai részlegét, és a legtöbb vállalat nem használ speciális eszközöket vagy technológiát az adatgyűjtéshez. A legelterjedtebb eszköz a táblázat (74 százalék), emellett a válaszadók 26 százaléka használ központi fenntarthatósági adattárat (pl. adattavat), és 20 százaléka használja az MI-t, de többen tervezik az utóbbiak jövőbeli használatát.
Sávoly-Hatta Anita, a PwC Magyarország ESG riportingért felelős vállalattársa szintén a szükséges adatok mennyisége és minősége terén jelentkező kihívásokat említi, hiszen ezek közlése nemcsak a saját működésre, hanem a teljes értékláncra vonatkozóan kötelező lesz:
„Mivel a CSRD alapvetően azt írja elő, hogy a fenntarthatósági beszámolás a pénzügyi beszámolással azonos szinten történjen, a fenntarthatósági információknak ugyanúgy elérhetőnek, pontosnak és ellenőrzésre alkalmasnak kell lenniük, mint a pénzügyi adatoknak.”
A megvalósításnak más akadályai is vannak
A megkérdezett vállalatok majdnem kétharmada (63 százaléka) nagyon vagy rendkívül bizakodó azzal kapcsolatban, hogy meg fog tudni felelni az EU vállalati fenntarthatósági beszámolásról szóló irányelvében előírtaknak. Ennek ellenére azok, akiknek hat hónap múlva esedékes a jelentés elkészítése (72 százalék), kevesebb, mint fele végezte el a legfontosabb teendőket, úgymint a beszámolási tevékenységek megerősítését (39 százalék), a kettős lényegességi felmérést (38 százalék), valamint az adatok rendelkezésre állásának igazolását (20 százalék).
Miközben a válaszadók erősen bizakodóak a már meglévő közzétételekben szereplő témákat illetően, mint például a munkaerő (76 százalék), az üzleti magatartás (75 százalék) és a klímaváltozás (60 százalék), sokkal kevésbé magabiztosak a tekintetben, hogy képesek lesznek-e a beszámolási követelményeknek megfelelni a kevésbé ismerős témák, például a biodiverzitás (35 százalék), a szennyezés (43 százalék), illetve az értékláncban dolgozók (45 százalék) vonatkozásában.
A vállalatvezetők az adatok rendelkezésre állásával és minőségével kapcsolatos tényezők (59 százalék) mellett az értéklánc komplexitását (57 százalék), valamint a munkatársak kapacitását (50 százalék) emelték ki, mint a megvalósítást nagy vagy nagyon nagy mértékben akadályozó tényezőket.
Napirendi pont a fenntarthatóság kérdése
A válaszadók 76 százaléka vélekedik úgy, hogy a CSRD következtében a szervezet vezetése szempontként emelte be (59 százalék) vagy fogja beemelni (17 százalék) a fenntarthatóságot a döntések meghozatala során. A vállalatok várakozásai szerint a CSRD számos üzleti előnyt fog biztosítani számukra. 51 százalékuk arra számít, hogy a jobb környezetvédelmi teljesítményből nagy vagy nagyon nagy mértékű előnye fog származni, 49 százalékuk ebben a vonatkozásban az érintettek iránti nagyobb fokú elköteleződést, 48 százalékuk pedig a kockázatok csökkentését említi.
A felmérésben résztvevők 29 százaléka bízik magasabb bevételekben, és 26 százalékuk szerint a CSRD jelentős költségmegtakarítást fog eredményezni. Pénzügyi előnyöket nagyobb arányban várnak azok a társaságok, amelyek közelebb vannak a beszámolási határidőhöz. Azon szervezetek esetében, amelyeknek a 2025-ös pénzügyi évben esedékes a beszámolás, 38 százaléka számít arra, hogy a bevételek növekedése révén előnyre tesznek szert, valamint 34 százalék a költségmegtakarítástól vár előnyt.
„A vezető vállalatok döntéshozatali folyamatába egyre inkább beépül a fenntarthatóság, és a CSRD megvalósításától komoly környezetvédelmi előnyöket, hatékonyabb kockázatcsökkentést és az érintettek iránti nagyobb fokú elköteleződést várnak. A CSRD terén már előrébb járó és különösen a beszámolási határidőhöz közelebb álló szervezetek pedig jóval nagyobb pénzügyi előnyöket is látnak, mint a későbbi években beszámolásra kötelezett társaik”
– mondta Will Jackson-Moore, a PwC fenntarthatóságért felelős globális vezetője.
