hero
Mit tehetünk, ha a csapatunk a negativitás csapdájába került?
Amikor semmi sem jó és a megbeszélések vég nélküli panaszáradatba torkollnak. Vagy amikor folyamatosan csak a saját véleményüket szajkózzák az emberek a csapatban, és nem figyelnek egyáltalán egymásra. Amikor mindig más a hibás. Vagy épp már megint mit találtak ki odafent, és persze, hogy nekünk kell vele szívni. Az ilyen típusú jelenségek túlsúlya a csapatban is bizony egy olyan csapdahelyzet, ami sokszor észrevétlenül szabotálja a csapat jó teljesítményét.

Miről is szólnak a fenti helyzetek? Hogy a csapatban a negatív dolgokra fókuszálunk, és belekerültünk egy negatív spirálba. Hogy nem tudjuk meghallgatni egymást, nem tudunk teret adni egymás gondolatainak. Hogy bűnbakot keresünk, és mi magunk könnyen áldozattá válunk. Nem könnyű kimászni ezekből a helyzetekből, de hátha a lenti modell segítségünkre lesz.

Kicsit messziről indulunk, de kitartás, hamarosan visszakanyarodunk. A pozitív pszichológia képviselői az utóbbi évtizedekben sokat dolgoztak azon, hogy megértsék hogyan hatnak ránk különböző érzéseink. Számomra kiemelkedik ezek közül Barbara Fredrickson Broaden and Build elmélete. Ha nagyon le akarnánk fordítani magyarra, valami olyasmit kapnánk, hogy kitágít és épít. Mert hogy B. Fredrickson arra jutott kutatásai során, hogy míg a negatív érzések beszűkítik a gondolkodási teret (hisz ez az evolúciós funkciójuk: megmentenek minket azáltal a veszélyhelyzettől, hogy cselekvésbe tolnak, és jellemzően két választást kínálnak: üss vagy fuss), a pozitív érzések hatására rövid távon kreatívabbak vagyunk, jobban átlátjuk a tágabb kontextust, kitágul a perspektívánk, lehetőségek tárháza nyílik meg. Hosszú távon pedig a pozitív érzések pszichológiai rezilienciát építenek. Azaz minél többet éljük meg őket, annál jobban hozzáférünk mentális, társas, fizikai erőforrásainkhoz. (Ha érdekel a pozitív pszichológia, korábbi blogposztjainkban olvashatsz erről).

Na de hogy lesz ebből csapat-csapda?

Fredrickson és Losada közös kutatásában kimondottan szervezeti közegben működő csapatokat vizsgált. Megjósolható-e a csapat sikeressége az alapján, hogy a negatív és pozitív jelenségek milyen arányban vannak jelen? (A csapatok sikerességének, eredményességének megállapításához különböző, az üzleti életben használatos metrikákat vettek alapul.)

Közel 60 csapatot figyeltek meg, jellemzően három dimenzió mentén:

Pozitivitási arány és csapatteljesítmény

A kiemelkedően teljesítő csapatoknál az arányszám 6:1-hez volt. Azaz a bal oldali oszlopba eső megnyilvánulásokból hatra jutott egy a jobb oldali oszlopból. Itt nagyon jó arányban jelent meg a saját vélemény megosztása, és az egymás gondolatainak feltérképezését célzó kérdések mennyisége. A csapaton belüli dolgok mellett éppúgy figyeltek a „csapaton túli világra”. Mi tartozhat ebbe a kategóriába? Például a fontos stakeholderek, vagy akár a társosztályok. Ezek a csapatok mindezek mellett sok újszerű ötlettel, megoldással álltak elő.

A rosszul teljesítő csapatoknál 1:1 vagy még alacsonyabb volt ez az arány. Ők szinte alig tettek fel kérdéseket, és egyáltalán nem figyelték a csapaton kívül zajló történéseket.

Losada és Fredrickson arra jutottak, hogy 3:1 az az arány, ahol még van esélye a csapatnak, hogy a teljesítménye a jó irányba menjen. Ez a fordulópont. Innen még be tud indulni egy öngerjesztő pozitív spirál. (Egyébként ez az arányszám nem csak a csapat, de az egyén szinten is érdekes implikációkat hordoz: Fredrickson elmélete szerint egy-egy negatív érzésre három pozitív érzés kell ahhoz, hogy jól érezzük magunkat a bőrünkben, és kiteljesedett életet éljünk.)

A kutatás módszertanát többen megkérdőjelezik, abban azonban talán hihetünk a kutatóknak, hogy létezik egy arányszám, ami valószínűsítheti a teljesítményt. És hogy vannak olyan pozitív jelenségek a csapatok mindennapjaiban (mint például a kérdések, a megfelelő fókusz, a pozitív érzések), amelyekre szükség van a jó teljesítményhez.

Ha ezek helyett azonban túlsúlyba kerülnek a negatív érzések, a kizárólag a csapaton belüli dolgokra helyezett fókusz, vagy a saját vélemény kinyilatkoztatása, a csapat nem tudja hozni teljesítménye legjavát.

Fontos azonban látnunk, hogy az arány nem 6:0 vagy 3:0! Szükség van jobb oldali oszlop elemeire is, sőt ezek természetszerű velejárói a csapat mindennapjainak. Amire azonban érdemes figyelni, a megfelelő egyensúly. Míg a negatív dolgok gyakran „csak úgy megtörténnek”, a pozitív dolgokba plusz erőfeszítést kell tenni. Dönthetünk úgy, hogy igen, ezeknek teret adunk, és energiát nem kímélve, ráerősítünk a bal oldalra.

Mi tud lenni ilyen ráerősítés?

  • Figyeljünk rá, hogy ha elmondtuk a véleményünket, legyen tere a többieknek is megosztani a gondolataikat.
  • Adjunk teret az olyan pozitív érzéseknek a csapatban, mint a kíváncsiság, a büszkeség, az egymás iránti törődés vagy éppen hála.
  • Amikor egy-egy probléma éppen bedarálni készül minket, akkor lépjünk hátrébb, és próbáljunk meg kicsit távolabbról ránézni a helyzetre.

S ha mindez nem segít, akkor még mindig ott van a lehetőség, hogy a csapat eredményességének vagy éppen légkörének javítása érdekében, benevezzünk team coachingra.

Szabó Tamara tréner, coach (MCC), teamcoach írása.