Megelőzhető-e a kiégés néhány extra szabadnappal?
Egyre több vállalat ad spontán szabadnapokat a munkavállalóinak, hogy a pandémia alatti túlmunkát kompenzálja és elkerülje a kiégésüket. Segítenek ezek a szabadnapok valójában? Hogyan érdemes őket kommunikálni és szervezni, hogy hatásosak lehessenek?

Áprilisban a Linkedin egy hét extra szabadságot biztosított munkavállalóinak, a Google két extra szabadnapot adott, példájukat pedig azóta több vállalat is követte. Az alkalmazottaknak most valóban szüksége van azokra az intézkedésekre, melyek a mentális egészségük megőrzésére irányulnak, ám a kiégés néhány extra szabadnappal nem megelőzhető.

Bármennyire is jószándékúak ezek a plusz pihenőnapok – és valószínűleg minden munkavállaló tárt karokkal fogadja őket -, ez a megközelítés valójában nem elég ahhoz, hogy megoldja a túlmunka okozta problémákat és hogy megelőzze vagy megállítsa a kiégés folyamatát. Emellett természetesen ezek az intézkedések példamutatóak és remélhetőleg több jóllét-fókuszú kezdeményezést inspirálnak a jövőben.

A meglepetés ereje

A vállalatok egy része realizálta, hogy munkavállalóik kimerültek a pandémiában való (túl)munkától. A Linkedin-nél például negyedévente felméréseket készítettek az alkalmazottak állapotáról, és észrevették, hogy jóllétük csökkenő tendenciát mutatott. Erre válaszként a vállalat kampányt indított, így például meglepték az alkalmazottakat pénteki pihenőnapokkal, vagy olyan napokkal, amikor nem tartottak megbeszéléseket. A fogadtatás pozitív volt, a felmérés válaszaiban is enyhe javulás mutatkozott, ezért döntöttek aztán amellett, hogy egy teljes hétre leállnak. 

Egy amerikai szervezetpszichológus szerint a meglepetés eleme értékes a dolgozók számára, mivel azt érezhetik, hogy olyat tesznek, ami a vállalatnak nem lenne kötelező, de érdeklődnek a munkavállalók jólléte iránt. A spontán dolgok azt jelzik, a vállalat reagál és ez a fajta érzékenység nagyon fontos. Az tehát tagadhatatlan, hogy ezek a gesztusok megerősítik a munkáltatók és a munkavállalók közötti kapcsolatot és hozzájárulnak az egészségesebb vállalati működéshez is. Fontos ugyanis, hogy a vezetők a pihenést is értékeljék, ne csak a munkaasztalnál töltött hosszas órákat.

Vakáció terv nélkül – könnyen visszaüthet! 

A spontán szabadnapok kiosztásának módja azonban nagyban befolyásolhatja a program sikerességét. Ezeknek a napoknak a lényege ugyanis a stresszcsökkentés lenne, de ez könnyen a visszájára is fordulhat. Azoknak például kevésbé lehet előnyös egy előre be nem jelentett szabadnap, akik a családi életükben is szoros menetrend szerint élnek, hiszen néhány óra (vagy akár nap) alatt nem könnyű mindent átszervezni annak érdekében, hogy valóban pihenéssel és kikapcsolódással telhessenek ezek a napok. A spontán életvitelű, egyedülálló egyének számára sokkal kedvezőbbek ezek a spontán megoldások. Érdemes tehát minimum egy héttel előre bejelenteni, ha ilyen juttatásra készülünk. 

Arról nem is beszélve, hogy vannak olyan pozíciók, ahol nem lehet csak úgy hátrahagyni a munkát. Előfordulhat, hogy vannak már betervezve ügyféltalálkozók vagy sürgős határidők közelegnek.

A Linkedin dolgozói is hasonló módon élték meg ezeket a spontán kezdeményezéseket, és azt javasolták, a jövőben jobb lenne, ha lenne lehetőségük felkészülni és tervezni, hogy hatékonyabban ki tudják használni ezeket a napokat. 

Ha az akkumulátor nincs feltöltve, használhatatlanok vagyunk

Az vitathatalan, hogy a munkavállalóknak nagy szüksége van a pihenésre. A leeresztett munkavállaló olyan, akár egy lemerült Iphone: használhatatlan. Több tanulmány is alátámasztja, hogy a szabadság javítja a stresszre való reagálás képességét, segít abban, hogy felfrissülve térjünk vissza. A pihenés – ha teljesen ki tudunk kapcsolni – kreatívabbá és produktívabbá tesz minket.

Azonban a szabadnapok is akkor érik el a fenti hatásokat, ha megfelelően vannak szervezve és kommunikálva. Arra is figyelni kell, hogy ez valódi törődésként jelenjen meg, és ne legyen manipulatív hatása. Például, ne úgy adjunk ki szabadnapot, hogy azt várjuk közben, hogy a feladatok aznapra is legyenek elvégezve, és így előtte nap túlórázzanak a dolgozók.

Összességében tehát az extra szabadnapok hatásosak lehetnek és erősíthetik a dolgozók elkötelezettségét is, ám a kiégést nem lehet velük megelőzni. Ehhez a problémák gyökerével érdemes foglalkozni, mindemellett pedig a hosszabb távú hatás eléréséhez a dolgozókkal való törődést rendszeressé kell tenni.