A munkavállalói igények felfedezése – lehet egyszerűen?
Az elmúlt egy évben, a pandémia hatására, a mentális egészség és jóllét témaköre kimagasló figyelmet kapott a vezetők és HR szakemberek körében. Egy olyan trendről beszélhetünk, aminek a jelentőségét már korábban is felismerték a munkáltatók, azonban most a COVID-19 rávilágított arra, hogy milyen fontos is tud lenni munkatársaink támogatása ezen a téren. Nagyon pozitív vállalati stratégiák és szervezeti célok jelentek meg a munka világában és nem kell sokat keresgélnünk ahhoz, hogy megtudjuk, 2021 a humánorientált irányzatok éve lehet.
TÁMOGATOTT TARTALOM

Ez látszik például a Deloitte év eleji kimutatásából is: sok cég és vezető számára a munkavállalók egészségének javítása vagy megtartása fontos cél lesz a közeljövőben. Érdekes megfigyelni azonban, hogy ez a fajta támogatás jelentősen más helyet foglal el a tízes fontossági listán, ha vezetői (8. hely) és ha munkavállalói (3. hely) szemszögből nézzük. Bár a pozitív szándék megvan, elképzelhető, hogy sok helyen magával a megoldással nem teljesen úgy közelítik meg a célcsoportot, ahogy az nekik megfelelő lenne.

Amikor támogató programokban vagy változtatásokban gondolkodunk, érdemes egyéni, csapat és szervezeti szinten is megközelíteni a kérdést. Az egyént érintő nehézségek megértésén túl fontos átlátni, hogyan jelennek meg ezek a csapat kontextusában és hogyan lehet a kollektív erőforrásokat kiaknázva, egy elfogadásra és támogatásra épülő közösséget létrehozni a munkatársak között. Ezt követően pedig a megoldások fokozatosan átültethetőek a szervezeti kultúrába, hogy hosszú távon elérhetőek legyenek és idővel egybeforrjanak a munkahely márkájával.

A folyamat elméleti felvezetése logikusnak és nagyon hatékonynak hangzik, azonban a gyakorlat ennél jóval nehezebb. A cégek szinte teljesen feltérképezetlen területen mozognak, amikor a COVID-19 miatt gyorsan változó körülményekre próbálnak reagálni.

Hogyan lehet tehát olyan változtatásokat bevezetni és olyan vállalati stratégiát kialakítani, ami azon túl, hogy biztonságos, pozitív munkahelyi környezetet eredményez a munkavállalók számára, a szervezet sikerességét és hosszú távú fennmaradását is biztosítja?

Nos, ha magából a kérdésfeltevésből indulunk ki és (joggal) feltételezzük, hogy a második rész szorosan összefügg az elsővel, akkor nem feltétlenül kell túlgondolnunk a kezdeti lépéseket: egyszerűen kérdezzük meg az embereket, hogy mire van szükségük. Egy támogató programot akkor lehet igazán hatékonyan megformálni, ha előtte megismerjük azoknak az egyéneknek a vágyait, szükségleteit, félelmeit és problémáit, akiket segíteni akarunk vele.

A qualtricsXM egy kutatásából kiderül, hogy a munkavállalók 77%-a évente többször is szeretne visszajelzést adni vezetőjének és ennek ellenére sok munkahelyen máig csak a szokásos, éves elégedettségi felmérést használják. Ez a magas szám jól mutatja, hogy ha a munkavállalóknak gyakrabban van lehetőségük véleményt nyilvánítani, az rendkívül motiválóan hathat rájuk.

Ide kattintva próbálhatod ki a munkavállalói felmérést.

Több kérdés, jobb megoldás?

A pulzus kérdőívek, amik új generációs felmérő eszközöknek tekinthetőek, sokat tudnak segíteni az állapotfelmérésben. Használatukkal rátapinthatunk a teljes szervezet „pulzusára” és megtudhatjuk, hogyan érzik magukat munkatársaink az aktuális helyzetben. És ennél még jóval többet is. Ezek a felmérések rendszeres alkalmazásra lettek kitalálva (körülbelül negyedéves vagy még gyakoribb) és rengeteg egyedi témában tudnak visszajelzést gyűjteni, legyen szó mentális egészségről, otthoni munkavégzésről vagy specifikus változtatásokat érintő kérdésekről.

A pulzus kérdőívek tipikusan rövidek és lényegre törőek, kérdéseikkel olyan válaszokat hívnak elő, amelyek aztán segítenek a konkrét lépések és akciótervek kialakításában. Ez a működésmód és a modern, felhasználóbarát kialakítás nem csak érdekes és megnyerő tud lenni a résztvevők számára, de azt is lehetővé teszi, hogy a vezetők és HR munkatársak rendkívül rövid idő alatt jussanak értékes visszajelzésekhez. Természetesen az is fontos, hogy ezekre megfelelő és látható reakció érkezzen. Érezzék a munkatársak, hogy a véleményük meg van becsülve.

Visszakanyarodva a támogató programok kérdéséhez, a fentiek alapján talán érthető, hogy a gyakori adatgyűjtés miért tud sokat segíteni a munkatársak fizikai és mentális jóllétének megőrzésében és javításában. Rendszeres kérdezéssel nem csak azt deríthetjük ki, hogy milyen területeken vannak nehézségeik az embereknek, de azt is megtudhatjuk, hogy mit gondolnak a bevezetett változtatásokról vagy új folyamatokról. Így az egyéni, lokális igényekből trendek és összefüggő problémák emelkedhetnek ki, amikre már könnyebben lehet precíz megoldást találni. Végül pedig, mint egy sakkjátszmában, ahol rövidtávú taktikai döntések sikeres stratégiává állnak össze, az egyén szintjéről indított támogatás is olyan átfogó rendszerré válhat, ami a továbbiakban a cég kultúrájának szerves részét képezheti. Így jöhet létre kihívást jelentő körülmények között is egy egészségesen működő szervezet.   

(x)