A munkáltatói márkaépítés napjainkban fontosabb, mint valaha, ám a statisztikák azt mutatják, hogy a szerződéskötés után rohamosan csökkenek azok az erőfeszítések, amelyek a munkavállalói márka építéséhez járulnának hozzá. Aki azt gondolja, hogy a kiválasztási folyamat a szerződéskötésnél ér véget, az nagyon téved! A legtöbb cég viszont úgy tűnik tévedésben van. A Work Institut (2017) felmérése alapján a munkavállalók több mint harminc százaléka lemorzsolódik. Ez azt jelenti, hogy azok közül, akik felvételt nyernek majdnem minden negyedik ember végül egy éven belül elhagyja a céget.
Első benyomást csak egyszer lehet tenni. Éppen ezért nemcsak akkor fontos a jó benyomás, amikor a többszáz álláshirdetés közül a mi cégünk szeretne kitűnni, vagy az interjú során meg szeretnénk nyerni a jelöltünk szimpátiáját, hanem azt követően is. Ebben segít az onboarding folyamata.
Mi is az onboarding?
Az onboarding célja az orientációs programok egységesítése, magában foglalja a toborzást, a kiválasztást és a beillesztést is. A hatékony onboarding folyamatok számos előnyt rejtenek magukban mint a gyorsabb integráció és értékteremtés, motiváltabb munkaerő, jobb megtartás = kisebb fluktuáció és erősebb employer branding.
Hiába rendelkezünk onboarding rendszerrel, ha rosszul működik az számtalan veszélyt rejt magában: alacsonyabb motiváció, nagyobb fluktuáció, ismételt HR erőforrás igény, gyenge munkavállalói márka, és annak a kockázata, hogy az újdonsült munkavállaló végül továbbáll.
A belépés előtt
Az onboarding folyamatát alapvetően kétfelé lehet bontani: pre-onboardingra és onboardingra. A pre-onboardig a belépés pillanatáig tart, és olyan kulcselemeket foglal magában mint a biztonságérzet megteremtése, az érzelmi elkötelezés és a kulturális onboarding. A biztonságérzetet a megfelelő szervezeti és operatív információk átadásával érhetjük el. Az érzelmi elkötelezéshez és új társas kapcsolatok kialakításához elengedhehetlen a kollégák és a vezetők szerepe. A kulturális onboarding során pedig fontosak a folyamatos és rendszeres visszajelzések, illetve a transzparencia biztosítása.
A belépés után
Az onboarding folyamata kiváltképp a belépést követően rejt magában kihívásokat. A kulcselemek a folyamat ezen szakaszában a kettős fókusz, amely megvalósulhat úgy, hogy az új belépő és a munkáltatói igényeit minél közelebb igazítjuk egymáshoz; a társas támogatás jelentősége: fontos, hogy az új munkavállaló támogató társakat lásson a kollégáiban. A folyamatos visszajelzés során követhetjük az új belépő hangulatát, és megismerhetjük az esetleges nehézségeket és elakadásokat. Emellett fontos a motiválás és a cselekvésre ösztönzés, de minden korábban felsorolt kulcselemhez elengedhetetlen a releváns információk hatékony átadása.
A konferencián résztvevők is mind egyetértettek abban, hogy az onboarding folyamat legnagyobb kihívása a kommunikáció. A hatékony beillesztéshez kulcsfontosságú, hogy az új munkavállaló tisztában legyen az elé támasztott elvárásokkal, és ezt a vezetőség, illetve a kollégák nyílt és tiszta kommunikáció során közöljék is vele. Továbbá, az is növeli az elköteleződést és a megtartás esélyeit, ha a kommunikáció kétirányban történik a szervezeten belül, és az új belépő is lehetőséget kap arra, hogy elakadásairól beszélhessen, kérdéseit feltehesse, és ezek által azt érezze, hogy fontos és megbecsült tagja az új csapatának.
