A kutatások azt mutatják, hogy a szenvedélyes munkavégzésnek számos pozitív hatása van, kezdve a stresszoldástól, a teljesítmény növekedésén át a karrier kiteljesedéséig. Azonban a frissebb eredmények azt mutatják, hogy megvan az ára is annak, ha valami iránt szenvedélyesek vagyunk. Ha nem vagyunk kellően tudatosak, akár kimerüléshez vagy kiégéshez is vezethet minket ez a felfokozott érzés.
Egy kísérletben 700 különböző iparágban dolgozó amerikai munkavállalót kérdeztek arról a nap elején és végén, hogy mennyire érzik magukat lelkesnek és kimerültnek a munkanap után. Az eredmények azt mutatták, hogy az emberek kevésbé érezték magukat kimerültnek/kiégettnek azokon a napokon, amikor lelkesek voltak a munka iránt. Azonban az azt követő napon, amikor szenvedélyesen dolgoztak, kimerültebbnek és kiégettebbnek érezték magukat, mint általában.
Ezt az is magyarázhatja, hogy amikor szenvedélyesen végezzük a munkánkat és lelkesek vagyunk, több az energiánk is. Így a munkát könnyebb elvégezni, hatékonyabbnak érezzük magunkat, és akár több időt és energiát is beleteszünk a munkába. Mindeközben azonban gyakran előfordul, hogy a pihenést nem priorizáljuk és a saját igényeinket nem vesszük figyelembe.
Szóval a szenvedély segít a munkában produktívnak lenni, de sokszor nem hagy mentális energiát arra, hogy a kimerítő napokat kipihenjük.
Ez pedig egy ördögi kör: amikor tele vagyunk lelkesedéssel, életerővel, legszívesebben mindent elvégeznénk egyszerre, ám nem számolunk ennek az extra erőfeszítésnek az árával.
Tartsuk kontroll alatt a szenvedélyt!
A sportolók egy intenzív meccs után gyakran olyan regeneráló tevékenységeket választanak, mint egy masszázs, egy jeges fürdő vagy különböző gyógykezelések, hogy megelőzzék a sérüléseket és fenntartsák a hosszútávú teljesítményt.
Hasonlóan, egy intenzív, szenvedélyes munkavégzéssel teli nap után a munkavállalóknak proaktívnak kell lenniük az érzelmi regenerálódás kapcsán. Bár olykor sprintekre van szükség egy-egy projekt kapcsán, ám ez nem fenntartható hosszútávon.
Fontos (lenne) kiegyenlíteni a munka-feltöltődés mérleget és pihenéssel kompenzálni egy-egy megterhelőbb időszakot.
Fontos fenntarthatóvá tenni a belső tüzet
Ha valaki egy olyan iparágban vagy pozícióban dolgozik, ahol folyamatosan pörögni kell és magasak az elvárások, sőt, akár egyéb életterületeken is helyt kell állnia, akkor nehéz lehet beiktatni a minőségi feltöltődést és úgy fenntartani ezt a magas energiaszintet, hogy mindeközben elkerülhető legyen a kiégés.
Sőt, egyes kutatások arra is rávilágítanak, hogy a férfiak számára könnyebb határokat húzni és kezelni a munkahelyi kimerültséget, míg a nők többségét otthon várja a második műszak. Ezek a különbözőségek sajnos világszerte fennállnak és megnehezíthetik a pihenés priorizálását.
Egy jó menedzsmentnek azonban feladata arra törekedni, hogy a csapata ne égesse ki magát. Fontos észrevennie egy vezetőnek, ha a csapat fárad, érzelmileg kimerült vagy túlhajtja magát (ez pedig a hibrid működésben még hangsúlyosabb lehet, amikor a munka-magánélet egyensúly határa elmosódhat).
Érdemes megjegyezni, hogy a szenvedélyes munkavégzés priorizálása minden mással szemben káros és nem hatékony.
Ehelyett a vezetőknek egy fenntarthatóbb működésmódot érdemes ösztönözniük, amiben ez az energikus munkavégzés hosszabb távon kitart. Ez pedig csak úgy lehetséges, ha a töltődés és pihenés is teret kap. Képzeljünk el egy automatát, amiből pénzt tudunk kivenni: ha sosem töltenék vissza, egy idő után mi sem tudnánk felvenni belőle pénzt. Nos, valahogy a szenvedélyünk, lelkesedésünk, motivációnk fenntartása is hasonlóképp működik.
A szenvedély fenntartása kulcsfontosságú a sikerhez, azonban érdemes okosan használni ezt a bennünk élő tüzet, mert ha túl erősen hagyjuk lobogni hosszú időn keresztül, hamar felégethet minket.
A kiégés pedig ugye azokat sem védi, akik szeretik csinálni, amit csinálnak és szenvedélyesen dolgoznak...
