1) Ütközőponthoz ér a munkáltatók és munkavállalók konfliktusa a home office kapcsán

Sok cégvezetés döntött a visszatérés mellett, azonban azon iparágakban, ahol erős a verseny a munkaerőért, nincsenek olyan helyzetben a munkáltatók, hogy teljes jelenlétet várjanak el. Általános a két home office (HO) nap biztosítása hetente. Munkavállalók jelentős része visszautasít ajánlatot, ha nem éri el a HO arány a számára kívánatos szintet. Ütközőponthoz ért.

2) Az AI nem fenyegetést, hanem lehetőségeket nyit meg a munkaerő számára

Tény, hogy egyre kevésbé tartanak az emberek a munkaerő kiszorításától, leépítéstől az AI miatt. Egyre többen használják ugyan, de legtöbb esetben elszigetelten, nem szervezeti szinten került bevezetésre AI-eszköz. Hosszabb távon lesz mindenki számára érzékelhető, hogy mennyire átírja a munkaerőpiacot az AI. Felkészülés zajlik.

3️) Kísérletből egyre inkább rutinná válik a négynapos munkahét

Ez biztosan nem valósult meg. Az egyik legnagyobb kísérletet a Telekom végezte Magyarországon. Izgalmas, pozitív kicsengésű volt ugyan a megvalósítás, ám a pilot lezárása mellett döntöttek, és nem vezetik be szélesebb körben. Motiváló a munkavállalók számára, ez kétségtelen, de legtöbb esetben túl erős versenyhátrányt eredményezne. A hatékonyság ugyan javul, de az összteljesítmény csökken, ha 20 százalékkal csökkentjük a ráfordított időt.

4️) A diploma helyett egyre inkább a készségeket nézik a munkáltatók

Ez egy fokozatosan erősödő trend ugyan, mégis jelenleg a diplomák, képesítések validációja adja a munkáltatók számára az elsődleges szűrési feltételt kiválasztáskor. A készségek mérésére, értékelésére még nem rendelkeznek kifinomult rendszerekkel. Ez nem kell, hogy így maradjon.

5️) Az egyenlőség és sokszínűség már nem deklarált cél, hanem mindennapi gyakorlat

Nemzetközi szinten a többség valóban elérkezett erre a pontra. Hazánkban azonban kicsit mást jelentenek ezek a célok és a megvalósítás is.

Az írás a LinkedIn felületén jelent meg.