Görögország 15 évnyi recesszió, megszorítás és három mentőcsomag után most hatnapos munkahetet vezet be. Ez a július 1-jétől hatályos lépés jelentős változást jelent az ország munkajogi szabályozásában. Bár hivatalosan a 40 órás munkahét megmarad, a munkáltatók mostantól megkövetelhetik, hogy az alkalmazottak – korlátozott ideig – napi két óra fizetés nélküli munkát végezzenek, amiért cserébe később több szabadidőt kapnak. A görögországi helyzet első olvasásra szörnyen hangzik, de hogyan teljesítenek az Európai Unió (EU) más országai a munkaidő-korlátozás és a munkahét hosszának csökkentése terén?

EU-s munkaügyi normák

Az Európai Unió közös minimumszabályokat állapított meg a munkaidőre vonatkozóan, amelyek mind a 27 tagállamra vonatkoznak. Ezek az előírások magukban foglalják a heti 48 órás maximális munkaidőt, az évi legalább négy hét fizetett szabadságot, a pihenőidőket, valamint az éjszakai munkára, a műszakos munkára és a munkarendre vonatkozó szabályokat. Ezen előírások ellenére a görög munkavállalók munkaideje már most is a leghosszabb Európában. Az Eurostat szerint átlagosan heti 41 órát dolgoznak. Ez lényegesen magasabb, mint a 20-64 éves korosztályra vonatkozó heti 37,5 órás uniós átlag.

Lengyelország, Románia és Bulgária

Ezek az országok statisztikái szorosan követik Görögországot. Az átlagos heti munkaidő itt 40,2 és 40,4 óra között mozog. Ezekből a számokból jól látható, hogy a kelet- és dél-európai országokban hosszabb a munkaidő, mint nyugati és északi társaiknál.

Németország

Németországban ötnapos munkahét van érvényben, de február 1-jétől az ország a munkaerőhiány kezelésére négynapos munkahéttel kísérletezik. A német munkavállalóknak van az egyik legrövidebb munkahete Európában, átlagosan heti 35,3 óra.

Hollandia

Hollandiában a 18 év feletti munkavállalók naponta legfeljebb 12 órát és hetente legfeljebb 60 órát dolgozhatnak. Jellemzően a munkavállalók átlagosan 33,2 órát dolgoznak hetente, ami Európában a legrövidebb munkahétnek számít.

Franciaország

A francia munkaügyi törvények a napi munkaidőt 10 órában, a heti munkaidőt pedig 48 órában maximalizálják, ideértve a túlórát is. Kivételes körülmények között ez heti 60 órára növelhető. Franciaország ezeket a korlátozásokat nagyvonalú fizetett szabadsággal és erős munkajogi védelemmel ellensúlyozza.

Egyesült Királyság

Az Egyesült Királyság is tiszteletben tartja az EU-s „munkaidőről szóló irányelvet”, amely a heti munkaidőt 48 órában korlátozza, azonban a munkavállalóknak joguk van úgy dönteni, hogy átlépik ezt a korlátot. Ezt a rugalmas megközelítést úgy tervezték, hogy alkalmazkodjon a különböző iparágakhoz és a munkavállalók preferenciáihoz.

Spanyolország

Spanyolországban a 40 órás munkahét öt napra oszlik. 2022 decemberében az ország kétéves kísérleti programot indított a négynapos munkahét bevezetésére, ami a munka és a magánélet egyensúlyának javítása iránti növekvő érdeklődést tükrözi.

Olaszország

Az olasz munkavállalók heti munkaideje jellemzően 40 óra, az uniós szabályozásnak megfelelően 48 órában maximalizálva. A szokásos munkanap nyolc óra, öt napra elosztva.

Belgium

Belgiumban a 38 órás a munkahét, általában szintén öt napra elosztva. A legújabb jogszabályok azonban lehetővé teszik, hogy ez a munkaidő négy napra is elosztható legyen, ami nagyobb rugalmasságot biztosít a munkavállalók számára. Céljuk a munka és a magánélet egyensúlyának megteremtése.

Dánia

Dániában 37 órás munkahét van érvényben, a munkanapok számát azonban törvényben nem határozzák meg. A munkavállalók általában négy-öt napra osztják el ezeket az órákat, rugalmas, de kiegyensúlyozott munkarendet fenntartva.

Svédország

Svédországban a munkaidőről szóló törvény 40 órában korlátozza a heti munkaidőt. Bár ez általában öt napra oszlik el, a svédek is rugalmasan kezelik ezt a kérdést. Az ország továbbá kísérletezik a napi munkaidő nyolcról hat órára való csökkentésével is.

Norvégia

Norvégiában a szokásos heti munkaidő 40 óra, ami legtöbbször öt napra elosztva történik. Számos kollektív szerződés azonban ezt 37,5 órára csökkentette, törekedve a munka és a magánélet egyensúlyára.

Összefoglalva

Láthatjuk, hogy Európa-szerte jelentős különbségek fedezhetők fel, még így is, hogy az EU közös normákat határoz meg. Több országban eltérő megközelítéseket alkalmaznak, amelyek általában tükrözik a nemzetek gazdasági, társadalmi és kulturális struktúráját. Görögország lépése nem annyira meglepő, ha arra gondolunk, hogy az országon belül folyamatos gazdasági megpróbáltatások követik egymást. Tény azonban, hogy a hatnapos munkahét ellentétben áll az Európa más részein tapasztalható, a rövidebb munkahét és a munka-magánélet jobb egyensúlya felé törekvő kísérletezésekkel. 

A cikk a Firstpost oldalán jelent meg.