hero
Becsült olvasási idő: 4 perc
Hogyan segíthet a mindfulness abban, hogy megszeressen a csapatod? – mindful vezetői kommunikáció és egyéb technikák

„Nem lehet úgy vezetni, hogy ütöd az emberek fejét. Az bántalmazás, nem vezetés.”

Az idézet Dwight D. Eisenhower tábornok, a második világháborús szövetséges haderő európai főparancsnok nevéhez fűződik. A tapasztalt parancsnok felismerte, hogy az emberek hűségét nem a kemény és büntetéssel fegyelmező, hanem az emberséges és odafigyelő vezetők nyerik el. Ezt támasztja alá az a felmérés is, miszerint a munkavállalók akár 57%-a váltott már azért munkahelyet mert elégedetlen volt a közvetlen főnökével vagy a felsővezetéssel. Cikkünkben kutatási eredmények, némi zen és néhány gyakorlati tanács segítségével követjük végig, hogyan érhető el és fejleszthető az empatikus beállítódás, hogy vezetőként mi is elnyerhessük csapatunk elismerését, támogatását és elégedettségét. Parák András, pszichológus, coach, doktorandusz, egyetemi óraadó írása.

Mindful vezetői kommunikáció 

A mindfulness-t legegyszerűbben tudatos jelenlétként fogalmazhatnánk meg, olyan állapotként, amelyben aktívan megfigyeljük, hogy mi történik az adott pillanatban, és hogy mi hogyan reagálunk ezekre az eseményekre. 

A mindful beállítódás két legfontosabb összetevője az aktív figyelem és az elfogadás. Amennyiben ezek teljesülnek, képesek leszünk objektívan megfigyelni az eseményeket és az általuk kiváltott érzéseinket és reakcióinkat, ezen információk birtokában pedig nyugodtabban és tudatosabban tudunk cselekedni, kommunikálni, vagy döntéseket hozni.  

Fontos, hogy az elfogadás itt a történések és érzések objektív, nyugodt tudomásulvételét jelenti, nem pedig a negatív események tolerálását vagy belenyugvást. A mindfulness tudatosságot és belátást, ezáltal pedig kontrollt biztosít az ösztönös reakcióink és mintáink fölött.

A mindfulness vezetői kommunikációra kifejtett hatását két kutatás segítségével szemléltetjük. Arendt és munkatársai (2019) kimutatták, hogy a mindful vezetők beosztottjai elégedettebbek és pozitívabban ítélik meg a vezetőjüket. Ezért a hatásért elsődlegesen a vezetői kommunikáció felelt: a mindful vezetők a tudatos, elfogadó és stabil jelenléttel és megnyilvánulásokkal fejtettek ki pozitív hatást a kollégáik jóllétére. A kutatás ezenfelül más, korábbi eredményeket is szemléz, amelyek szintén alátámasztják, hogy a mindful vezetők környezetében lévők általában elégedettebbek a vezetői stílussal, jobban érzik magukat, pozitívabban ítélik meg a vezető-beosztott viszonyt és akár még jobban is teljesítenek.

Egy másik kutatás (Salazar, 2022) a vezetői mindfulnessnek magukra a vezetőkre kifejtett hatását vizsgálta. Az eredmények alapján az inkább mindful beállítódással rendelkező vezetők a munkájukkal is elégedettebbek voltak. A mindful beállítódáshoz vezető két út a vizsgálat alapján pedig a tudatos kommunikáció és az önegyüttérzési készség. Az önegyüttérzés a saját érzelmeinkre való odafigyelés és önmagunk elfogadásának elegye, amikor képesek vagyunk ítéletek nélkül meghallani az érzéseink és nehézségeink üzenetét és tisztában vagyunk belső világunk változásaival. Feltételezhető, hogy a magasabb önegyüttérzéssel rendelkező vezetők másokhoz is empatikusabban és elfogadóbban viszonyultak, és a mindful kommunikáció segítségével teremtették meg ezt a kapcsolatot. De hogyan lehet alkalmazni ezeket a kutatási eredményeket a gyakorlatban?

Mindfulness és az indulataink: egy zen történet

Egy zen történet szerint volt egy apátság egy kis tóval és egy szigettel, ahova a szerzetesek rendszeresen áteveztek lelkigyakorlatokat végezni a zavartalan csendben. Egy derűs napon a főapát elhatározta, hogy meditálni fog a szigeten, megkért hát mindenkit, hogy ne zavarják nyugalmában. Miután átevezett és elhelyezkedett egy kellemes ponton, lehunyta a szemeit és elkezdett befelé összpontosítani. Gondolatait azonban ekkor egy hangos koppanás zavarta meg, fa ütközött fának, a hang alapján egy másik csónak az övének. Az apátot elfutotta a harag, amiért megzavarták a meditációban. „Ez csakis valami ostoba falusi halász lehet” gondolta dühösen, hiszen a szerzetesek tiszteletben tartották a sziget csendjét és elhatározta, hogy tekintélyével élve szigorúan leszidja és megbünteti a zavargót. Azonban amikor kinyitotta szemét, nem látott sem halászt, sem más csónakot. A koppanó hangot egy vízen úszó fatörzs okozta, amely az apát ladikjának ütközött. Az apát ekkor felismerte: az egyetlen ember, aki megzavarta a lelki békéjét, az saját maga volt. A nyugalmát megbolygató halász sosem létezett, ő maga volt az, aki megteremtett az elméjében valakit, akire rázúdíhatta minden dühét és hibáztathatott a helyzetért. Hagyta, hogy a feltételezési alapján elragadják az indulatai, azelőtt, hogy pontosan megismerte volna a történteket.

Vezetői mindfulness a gyakorlatban

Vezetőként a mindful kommunikáció megteremtéséhez érdemes az apát felismeréseit alkalmazni. A legfontosabb tanulság, hogy legyünk képesek függetleníteni magunkat az első, általában pontatlan, hiányos információkból és érzelmekből táplálkozó feltevéseinktől, helyette inkább próbáljuk megismerni a valóságot. Egy indulatos, kiabáló, magából kifordult, másokat hibáztató vezető ugyanis rövid úton elveszti a csapata bizalmát. 

„Mentális hátralépés” 

A mindful beállítódás megőrzésére irányuló egyik technikát „mentális hátralépésnek” nevezzük: ha valami megzavarja a nyugalmadat és indulatot vált ki belőled, vegyél egy nagy levegőt és mielőtt bármit mondasz vagy cselekszel, lépj vissza az első következtetéseidtől, és tedd fel magadnak a következő kérdéseket:
 

  • Vajon tényleg az történt, amit gondolok?
  • Vajon tényleg az történt, ami kiváltotta belőlem ezeket az érzéseket / indulatot?
  • Nem lehet, hogy csak arra reagálok, ahogyan én értelmezem a történteket?
  • Mi történt valójában?

Ezek a kérdések egyszerűnek tűnnek, de egy hasznos keretrendszert szolgáltatnak arra, hogy higgadtan és tudatosan átgondold az eseményeket és visszavedd a kontrollt az első reakcióidtól – voltaképpen teszel egy lépést fejben hátra, mielőtt döntést hozol. Ez a lépés a mindfulness összetevői közül a tudatosságot és az aktív jelenlétet fejleszti

„Eltérő szemüveg”

Egy másik fontos technika, amely pedig az empátia és elfogadás fejlesztésére irányul, az „eltérő szemüveg” névre hallgat. Az eltérő szemüveg azt jelenti, hogy mindannyian egy bizonyos személyre szabott mentális szemüvegen keresztül szemléljük a világot és annak megfelelően értelmezzük a történteket, ami jelentősen torzítja az objektivitást. Ezt a szemüveget formálja a családunk, kultúránk, a környezetünk, tapasztalataink, traumáink, kudarcaink, sikereink, kapcsolataink egyaránt. A személyes szemüvegünk befolyásoló hatása miatt pedig könnyen megeshet, hogy két ember ugyanazon információ alapján teljesen eltérő következtetésre jut. Amit vezetőként tehetsz, hogy tudatosítod magadban, hogy a másik ember lehet, hogy teljesen eltérő szemüvegen keresztül szemléli a világot. Lehet ő nem azért mond neked ellent, mert ártani vagy ellenkezni akar, hanem azért, mert a számára a logikus következtetés teljesen más, mint neked. A nézőpontok közti eltérések, ha nem tudatosan vannak kezelve, könnyen konfliktust szülnek, ha viszont képesek vagyunk megérteni a másik álláspontját, akkor igazi kincsekkel gazdagodhatunk, olyan perspektívákkal, amelyek számunkra is világnézeti gazdagodást jelenthetnek. A mentális szemüveg gyakorlat másik tanulsága pedig az önismeret: amennyiben megismerjük önmagunkat, megismerjük a világot torzító szemüvegünk alkotóelemeit is, így egyre tisztábban fogunk látni és korábbi berögződéseink helyett objektív, tudatos és empatikus felismerésekhez jutunk a világról. Egy ilyen vezető pedig ki fogja vívni csapata szeretetét és bizalmát is.