Az alkalmazottak jólléte alatt ma már nem ebédidős jógát, éberségi alkalmazást, egy kosár egészséges rágcsálnivalót értünk – írja Brigid Schulte, Pulitzer-díjas, amerikai újságíró, a New York Times bestseller-írója, előadója –, hanem azt, hogy elegendő személyzetet vesznek fel a munkateher kezelésére, megfizeti őket, és a folyamatok racionalizálását prioritásként kezeli. A hangsúly a munkavégzés eredményességén és hatékonyságán van, és nem az irodában eltöltött munkaórákon.

Hogyan is néz ki egy jó employer branding?

Az employer wellbeing magában kell, hogy foglalja a fizikai, mentális és érzelmi egészséget, az anyagi biztonságot, és ami korunk egyik legfontosabb kihívása, a munka és a magánélet egyensúlyban tartását is.  A vezetők döntő szerepet játszanak abban, hogy a munka és a magánélet között szigorú határokat szabjanak, és ezzel példát mutassanak alkalmazottjaiknak, egyúttal arra sarkallják őket, hogy hasonlóképpen hozzák meg ők is ezeket a döntéseket. Fontos, hogy jól érezzék magukat, és sodródás helyett azt lássák, hogy van ráhatásuk dolgokra. A vezetők összességében „viselkedési influencerként” olyan kultúra kifejlesztésében vállalhatnak felelősséget és úttörő szerepet, ami ösztönzőleg hat, és ami által össze lehet hangolni az egyéni és szervezeti elkötelezettségeket a mentális egészséggel. Ez a megközelítés nemcsak az alkalmazottak elégedettségét és elkötelezettségét növelheti, hanem a vállalati jólléti kezdeményezésekbe való befektetés erős megtérülését is.

A mai munkaerő nem csak fizetést keres. Olyan szervezeteket keresnek, amelyek igazodnak személyes értékeikhez, és hozzájárulnak általános boldogságukhoz. Az erős munkaadói márkával rendelkező vállalatok vonzóbbak a jelöltek számára, és gyakran tapasztalják, hogy meglévő munkatársaik elkötelezettebbek.

A jóllét prioritása már nem csupán etikai kötelezettség, hanem egy stratégiai előny, amely elősegíti a lojalitást, növeli a termelékenységet és javítja az általános szervezeti teljesítményt. A kutatások következetesen azt mutatják, hogy az ebbe fektető szervezetek alacsonyabb fluktuációt és nagyobb termelékenységet tapasztalnak, ami pozitívan befolyásolja az eredményeket.

Az alkalmazottak jólléte erős munkáltatói márkát hoz létre. De hogyan?

1. Pozitív munkavállalói tapasztalatok

Amikor a dolgozók úgy érzik, hogy támogatják és megbecsülik őket, szervezeti elkötelezettségük is nőni fog. Valószínűbb, hogy pozitív véleményeket és tapasztalatokat osztanak meg a közösségi médiában és a munkáltatókat értékelő oldalakon, nemcsak a szervezet hírnevét erősítve, hanem organikus marketinget is létrehozva a márka számára.

2. Hitelesség és bizalom

Azok a szervezetek, amelyek fontosnak tartják a dolgozók egészségét és boldogságát, azok bizalmat, hitelességet és lojalitást kapnak cserébe.

3. A tehetségek bevonzása

A munkaerőpiacon a leendő munkavállalók egyre gyakrabban analizálják a potenciális munkaadókat. A kivételes munkavállalói jólléti gyakorlatukról ismert vállalatok gyakran a jelöltlisták élén állnak. A mentálhigiénés erőforrásokat, coachot, trénert, segítő, fejlesztő szolgáltatásokat, rugalmas munkarendet és fizikai wellness-programokat kínáló szervezetek megkülönböztethetik magukat a versenytársaktól.

Hatékony stratégiák készítése

A munkavállalói jóllét és a munkáltatói márkaépítés hatékonysága érdekében a vállalatoknak a következő stratégiákat kell mérlegelniük:

1. Nyílt kommunikáció előmozdítása

Olyan kultúra megteremtése, amelyben az alkalmazottak nyíltan megvitathatják igényeiket és aggályaikat. Ezt visszacsatolási mechanizmusokkal, felmérésekkel és rendszeres párbeszéddel lehet elősegíteni. A párbeszéd lehetőségének megteremtése a dolgozók szükségleteinek mélyebb megértésére ad lehetőséget, és személyre szabott jólléti kezdeményezésekhez vezethet.

2. Testreszabott programok

A munkaadóknak fel kell mérniük munkaerő-demográfiai helyzetüket, és a programokat a különféle igényekhez kell igazítaniuk. Ez magában foglalhatja a mentális egészség támogatását, akár pénzügyi workshopokat és egyéb előadásokat, foglalkozásokat, amik támogatják a személyes, önismereti, készségfejlesztési lehetőségeket is.

3. A munkavállaló sikere a vállalat sikere is

A jólléti kezdeményezésekből profitáló alkalmazottak sikertörténeteinek megosztása tovább erősíti a munkáltatói márkát. Ezeknek a tapasztalatoknak a belső kommunikáción vagy a közösségi médián keresztül történő kiemelése hiteles tartalmat generál, ami a jelenlegi és a leendő alkalmazottakra egyaránt rezonál.

4. A szervezeti értékek összehangolása

Ha ezek a kezdeményezések nem csak tűzoltásként vannak jelen, hanem beépülnek a szervezet alapértékeibe, és hitelesen működnek, akkor olyan erős márkát képesek létrehozni, ami óriási előnyt jelenthet a vállalat számára.

A munkavállalói jóllét és a munkáltatói márkaépítés közötti kapcsolat tehát egyre nyilvánvalóbb a mai munkaerőpiacon. Azok a szervezetek, amelyek odafigyelnek alkalmazottaik igényeire, olyan munkahelyi kultúrát ápolnak, amely mágnesként vonzza a tehetségeket. Az ilyen kezdeményezések és a munkáltatói márkaépítési törekvések összehangolásával a vállalatok hiteles kapcsolatokat tudnak létrehozni, amelyek nemcsak a munkaerőnek, hanem a szervezet hírnevének is hasznára válnak, érdemes tehát erre nagy hangsúlyt fektetni a jövőben. 

A szerző life&business coach, tréner, a Kalhocoaching alapítója.

Eseményajánló:

Idén már 7. alkalommal várja a HR-eseket, kommunikációs, marketing és PR szakembereket, valamint az ügynökségi arcokat a Nagy Employer Branding Nap! Az esemény, amely a HRPOWER egyik legnagyobb múltú rendezvénye, november 21-én az Eiffel Palace-ban, a PwC székhelyén kerül megrendezésre.