A servant leadership, vagyis a szolgáló vezetés lényege, hogy a saját szükségleteinket háttérbe szorítva mások igényeire figyelünk. Ez a hozzáállás bármilyen méretű vállalatnál jövedelmező lehet, hiszen a tartós, következetes és személyre szabott törődés biztosítja az ügyfélhűséget, illetve csökkenti a munkavállalói fluktuációt.

De miért is lehet hasznos, amikor egy személy egyszerre tölt be szolgáló és vezető szerepet a munkahelyen? Vajon létrehozható egy olyan vállalati kultúra, ahol a vevőszolgálat frontvonalától egészen a vezetői szintig alkalmazzák ezt a stratégiát?

Szolgáló vezetés vagy hatalom?

Egy szervezet munkakultúrájának megteremtése során a vezetők két alapvető módon járhatnak el: munkavállalóik szükségleteit szolgáló vezetés vagy erős kontroll révén elégíthetik ki. Az előbbi megközelítés nyilvánvalóan önzetlenebb és hosszú távon jövedelmezőbb – azonban a választás nem ennyire egyszerű.

Minden embernek nehezére esik saját igényeit a háttérbe szorítani. A szolgáló vezetés módszerének sikerességéhez elengedhetetlen az elkötelezettség és a rutin. Ha menedzserként ezt a stratégiát alkalmazzuk, és nem vagyunk elég óvatosak, könnyen áteshetünk a ló másik oldalára.

A módszer sikeréhez tehát elengedhetetlen a sok gyakorlás és az elkötelezettség. Azonban türelmes odafigyeléssel és összpontosított erőfeszítéssel egy vezető többet érhet el, mint azzal, ha visszaél hatalmával. 

Ez minden kapcsolatban így van, nem csak az üzleti életben. Hajlamosak vagyunk több empátiával fordulni az ügyfeleinkhez, mint azokhoz az emberekhez, akikkel napi szinten interakcióba lépünk. Munkatársainktól, barátainktól és a családunktól elvárjuk, hogy megértsenek minket, így gyakran rajtuk töltjük ki frusztrációinkat. 

Amikor figyelmességből és kedvességből lépünk kapcsolatba másokkal, akkor az emberek hajlamosabbak hallgatni tanácsainkra, valamint tiszteletben tartani az ésszerű kéréseinket. Ilyen helyzetekben a szolgáló vezetés magatartásait demonstráljuk: a hatást választva a hatalom helyett.

A vezetői befolyás kiépítése 

Egy közösség motiválásához bizalmat és megértést kell kiépíteni a közösség tagjai között. Vezetőként fontos éreztetni a dolgozókkal, hogy mindannyian fontos elemei a vállalatnak. Ez természetesen időt, energiát és gondoskodást igényel.

Nem meglepő, hogy a katonaság is a szolgáló vezetésen alapul. A vezető tisztek hierarchikus módon inspirálják a hadsereg tagjait, fentről lefelé hatva. Amikor cselekedni kell, a katonák nem csak tudják, mit kell tenniük, hanem elkötelezetten és eltökélten végzik dolgukat.

A szolgáló vezetés alkalmazásakor a vállalat hatékonyságának maximalizálásához a munkatársaknak megfelelő:
 

• képzést,
• felszerelést,
• erőforrásokat,
• támogatást,
• és megbecsülést kell biztosítani.

A megfontolt vezetők először a munkatársaik szükségleteit elégítik ki, csak később aratják le munkájuk gyümölcsét.

Fontos megjegyezni, hogy amikor valakit befolyásunk (nem pedig hatalmunk) révén kívánunk motiválni és vezetni, akkor nem szabad ignorálnunk az egyediséget. Ellenkezőleg, célszerű támogatnunk dolgozóink kibontakozását, hiszen a megértés a kapcsolatok építéséhez vezet. Ezért a szolgáló vezetés tartós hatással van a kapcsolatokra, akár egy kisvállalkozásról, akár egy nagy szervezetről van szó.

A módszer veszélyei

A teljes mértékben hatalomra épülő, motivációra támaszkodó vállalati kultúra lázadást, bizalmatlanságot, passzív viselkedést és kreativitáshiányt eredményezhet. Tehát a hatalom a munkahelyi kapcsolatok rovására mehet.

Ez természetesen nem azt jelenti, hogy nincsenek olyan helyzetek, amikor a vezetőknek bizonyos mértékű hatalmat kell gyakorolniuk, különösen az egészséget és biztonságot érintő ügyekben. 

Fontos-e átgondolni, hogy munkavállalóként milyen helyen szeretnénk eltölteni mindennapjainkat? Milyen légkör lesz vonzóbb az alkalmazottak, ügyfelek és partnerek számára?

Túl az aranyszabályon

Valószínűleg mindenki ismeri az aranyszabályt, amely arra ösztönöz minket, hogy úgy bánjunk másokkal, ahogyan szeretnénk, hogy velünk bánjanak. Fontos, hogy elfogadjuk az embereket abban az állapotukban, ahol éppen tartanak, legyen szó érzelmi, mentális vagy szakmai helyzetről. Röviden erről szól a szolgáló vezetés elmélete.

Az egyéni személyiségjegyek, a kollégák közötti kémia és a csapattagok rutin- és stresszhelyzetben való együttműködésének megismerésesegíthet olyan hasznos stratégiák kifejlesztésében, amelyek a későbbiekben motiválják őket. Amikor egy vezető megérti a motivációkat, az akadályokat és az egyéb egyéni különbségeket, hatékonyabban tudja kamatoztatni a szervezete humán tőkéjét.

Ha egy vállalkozó képes javítani saját vezetői készségein, az az egész szervezet előnyére válik. Ez végső soron a vállalat eredményeiben is tükröződik, még ha nem is olyan módon, ahogyan megszoktuk:
 

• a boldog munkatársak hajlamosak hosszabb ideig maradni;
• a kevesebb fluktuáció kevesebb toborzási és betanítási költséget jelent;
• kevesebb idő veszik el az alapvető működésen, mivel a betöltetlen pozíciók száma csökken;
• a lelkes, tehetséges alkalmazottak hajlamosak hasonló habitusú kollégákat ajánlani és bevonzani, miközben jól bánnak az ügyfelekkel.

Ki mint vet, úgy arat

Meglepő lehet, de a hatalom működik - azonban csak egy ideig. Elsőre kifejezetten jó eredményeket adhat, de ellenőrzés nélkül ellenségeskedést és más negatív viselkedéseket hoz magával. Ezt a jelenséget jól illusztrálják a szülői nevelés példái.

A gyermeknevelés autoriter megközelítései (amelyek a hatalomra, kényszerítésre és a teljes megfelelés követelményére támaszkodnak) hosszú távon kevésbé hatékonyak, mint az autoritatív (tudatos, mérsékelt és együttműködő) stílusok.

Az érzelmi erőszakra támaszkodó, gyakran kiabáló szülők ugyan elérhetik gyermekeik azonnali engedelmességét, de ennek hosszú távú következménye, hogy felnőttként nem fogják tiszteletben tartani a követeléseiket. Míg egy 8 éves gyereknél működhet a megfélemlítés, egy 15 évesnél csak fokozza a félreértéseket és rontja a kapcsolatot. Hasonlóan, a munkahelyeken az alkalmazottak inkább egy rossz vezetőt hagynak el, mint a szervezetet, és a negatív tapasztalatok híre gyorsan terjed. Ezzel szemben 

A befolyás elfogadása

Ahhoz, hogy hatékony szolgáló vezető legyél, a következőkre van szükség:
 

• Légy őszinte és felelős a cselekedeteidért mind a feletteseid, mind beosztottjaid előtt!
• Légy kompetens és jól felkészült!
• Légy hajlandó tanulni és fejlődni menedzserként – legyél képezhető!
• Törekedj a magas fokú érzelmi intelligenciára!
• Higgy a szervezet küldetésében és az egyes alkalmazottak szerepében a szervezetben!

A saját erősségeinkről és nehézségeinkről való önismeret kulcsfontosságú, ennek megismerése után érdemes csak az alkalmazottakat értékelni. A szolgáló vezetés gyakorlati alkalmazásakor hasznos emlékezni arra, hogy ha valami fontos az alkalmazottad számára, akkor számodra is fontosnak kell lennie.

Egy jó példa: hogyan közelíted meg azt az alkalmazottat, aki hajlamos kérdéseket feltenni a megbeszéléseken?

Amikor a saját feladataidon dolgozol, frusztrált lehetsz a faggatózó kérdések miatt. Ha az alapvetően megbízható alkalmazottadnak további információra van szüksége, szánj időt arra, hogy meghallgasd és megfelelően válaszolj.

Ne feledd: a többi alkalmazottad is figyel rád. Minden találkozás, bármilyen rövid is, lehetőség arra, hogy megerősítsd a befolyásodat. Gondolt át, milyen benyomást szeretnél kelteni munkatársaidban?