A pénzügyi vezetők szerepe folyamatosan változik, és mára túlmutat a hagyományos pénzügyi feladatok irányításán. Az AI térnyerése, a technológiai beruházások és az új finanszírozási lehetőségek egyre inkább bevonják a CFO-kat a stratégiai döntésekbe. Emellett a technológiai szuverenitás is egyre fontosabbá válik, vagyis a vállalatoknak meg kell őrizniük önállóságukat a technológiai döntésekben, ellenőrzésük alatt kell tartaniuk adataikat, és kerülniük kell a túlzott függőséget a külső szolgáltatóktól. A Deloitte Finance Trends 2027 kutatása öt olyan trendet mutat be, amelyek 2027-ig alakíthatják a pénzügyi vezetők szerepét. A 26 ország 1434 pénzügyi vezetőjének megkérdezésével készült felmérés szerint azok a vállalatok kerülhetnek előnybe, amelyek a CFO-kat a stratégiai döntések alakításába is bevonják.
A kutatás eredményei a pénzügyi vezetők legfontosabb prioritásaira is rávilágítanak. A válaszadók 43%-a az AI, a fejlett technológiák és az automatizáció alkalmazását tartja az egyik legfontosabb feladatnak. Emellett 34% a költséghatékonyság javítását, 33% a beruházási döntések optimalizálását, 32% pedig a pénzügyi terület stratégiai szerepének erősítését emelte ki. Az adatok azt mutatják, hogy a pénzügyi vezetőknek egyszerre kell támogatniuk a technológiai fejlődést, javítaniuk a vállalat hatékonyságát és aktívabban részt venniük az üzleti stratégia alakításában.
1. trend: Az AI már a pénzügyi vezetők felelőssége is
A mesterséges intelligencia alkalmazása ma már nem kizárólag technológiai kérdés. A CFO-knak azt is mérlegelniük kell, mely AI-beruházások teremtenek valódi üzleti értéket, hogyan érdemes ezekre forrást biztosítani, és miként mérhető a megtérülésük.
A kutatás szerint a válaszadók 54%-a már részt vesz a vállalati AI és technológiai beruházások irányításában, emellett 48%-uk az AI megbízhatóságával, valamint a kapcsolódó kiadások és költségek ellenőrzésével is foglalkozik. A kibővített felelősségi körrel dolgozó CFO-k több mint kétharmada az elmúlt három évben kapta meg új feladatait.

„Tapasztalatom szerint az AI-beruházások üzleti értéke sokszor azon múlik, hogy a technológia bevezetését összekötjük-e a folyamatok és a működés átalakításával. A felszabaduló munkaórák önmagukban még nem jelentenek megtérülést: azt is meg kell határozni, hogyan fordítjuk ezt a kapacitást alacsonyabb költségre, jobb döntésekre vagy magasabb szolgáltatási színvonalra.
Ebben látom a CFO kibővült szerepének lényegét: már a beruházási döntés előtt világossá tenni az elvárt eredményt, a mérés módját és az üzleti felelőst, majd következetesen visszamérni, hogy az ígért érték valóban létrejött-e.” – mondta Lukács Eszter, a Deloitte Magyarország Finance Transformation csapatának igazgatója.
2. trend: Az AI sikeréhez a pénzügyi és adatkezelési alapokat is fejleszteni kell
Az AI bevezetése önmagában nem garantálja az üzleti sikert. Ehhez megbízható adatokra, korszerű vállalati rendszerekre és hatékony pénzügyi működésre is szükség van.
A vállalatok egyre inkább felismerik ezt az összefüggést. A válaszadók 46%-a tervezi az ERP-rendszerek modernizálását vagy a pénzügyi, menedzsment- és adóadatok egységesítését. Emellett 43% a pénzügyi működés átalakítását, 33% pedig a rugalmasabb előrejelzési és szcenárió-elemzési megoldások bevezetését tervezi. A válaszadók 29%-a a pénzügyi csapatok AI-jal és adatokkal kapcsolatos ismereteinek fejlesztését is kiemelt feladatnak tartja.

„Az AI-ra való felkészülés egyben a pénzügyi funkció modernizációját is jelenti. A vállalatoknak ezért az új technológia bevezetését az adatkezelés, az ERP-rendszerek és a pénzügyi folyamatok fejlesztésével együtt érdemes megtervezniük.” – mondta Rédei Attila, a Deloitte Magyarország Finance Transformation csapatának szenior menedzsere.
3. trend: Az AI terjedésével felértékelődik az eredmények megbízhatósága és az emberi kontroll
Az AI-rendszerek egyre több feladatot képesek önállóan elvégezni, ezért a vállalatoknak meg kell határozniuk, mikor bízhatják a döntéseket a technológiára, és mikor van szükség emberi felügyeletre.
Az agentic AI-megoldások már nemcsak elemzéseket és javaslatokat készíthetnek, hanem bizonyos folyamatokban önállóan is intézkedhetnek. A kutatás szerint a pénzügyi vezetők 77%-a elfogadhatónak tartja az AI bizonyos fokú önállóságát, ugyanakkor mindössze 14%-uk támogatná, hogy az AI-ügynökök kritikus döntéseket teljesen önállóan hozzanak meg.
A megfelelő kontrollok kialakítása különösen fontos azoknál a vállalatoknál, amelyek AI-céljai meghaladják jelenlegi képességeiket. Ebben a csoportban 42% az erősebb ellenőrzési mechanizmusokat tartja elsődlegesnek. Emellett 41% szerint a munkavállalók bizalmatlansága az AI által előállított eredményekkel szemben is akadályozza a fejlődést.
4. trend: Technológiai költségek és szuverenitás a döntéshozatalban
Az AI alkalmazása nemcsak új lehetőségeket, hanem jelentős költségeket is teremt. A vállalatoknak a beruházások mellett a folyamatos működési kiadásokkal, a felhőhasználattal, a beszállítói díjakkal és az infrastruktúra fenntartásával is számolniuk kell.
A válaszadók 60%-a arra számít, hogy 2027-ig jelentősen nőnek az AI-hoz kapcsolódó költségek, és összetettebbé válik a technológia működtetése. A legfontosabb kihívások között a szabályozási és megfelelési követelmények bizonytalansága (20%), a felhő- és beszállítói számlázás összetettsége (19%), valamint az AI-használati adatok pénzügyi rendszerekbe történő integrálása (15%) szerepel.
A beruházási döntéseknél a pénzügyi megtérülés mellett a technológiai szuverenitás is egyre fontosabb. A geopolitikai, szabályozási és kiberbiztonsági kockázatok miatt a vállalatoknak azt is mérlegelniük kell, mennyire függenek egy adott technológiától, beszállítótól vagy régiótól.
A válaszadók 63%-a szerint a technológiai szuverenitás stratégiai versenyelőnyt jelenthet, 84%-uk pedig úgy véli, hogy 2027-ig a technológiai beruházási döntéseket is befolyásolja. A szempont a platformok és beszállítók kiválasztásától az adatok tárolási helyén át a jogi struktúrák és az üzleti partnerségek kialakításáig számos döntést befolyásolhat.
5. trend: A technológiai beruházások finanszírozása is átalakul
A növekvő technológiai kiadások mellett az is fontos kérdés, hogyan finanszírozzák a vállalatok a beruházásaikat. A nagyobb AI-projektek jelentős, hosszú távú elköteleződést igényelhetnek, miközben a technológia gyors fejlődése megnehezítheti a várható megtérülés előrejelzését.
A kutatás szerint 2027-ig a válaszadók 29%-a hagyományos belső forrásokból vagy a vállalat mérlegére támaszkodva finanszírozná ezeket a beruházásokat. Eközben 30% külső befektetői forrásokat is számításba vesz, 26% menedzselt szolgáltatási konstrukciókat vizsgál, több mint 20% pedig külső partnerekkel közös beruházási modelleket mérlegel.
A CFO-k feladata így már nem csupán a források jóváhagyása. Azt is mérlegelniük kell, mely finanszírozási forma illeszkedik leginkább a beruházás céljaihoz, kockázataihoz és várható megtérüléséhez.
A CFO egyre inkább a stratégiai értékteremtés meghatározó szereplője
A Deloitte Finance Trends 2027 kutatása szerint a technológiai változások egyre szorosabban összekapcsolják a pénzügyi funkciót a vállalati stratégiával. Az AI alkalmazása, az adat- és vállalati rendszerek modernizációja, az autonóm technológiák megjelenése, a technológiai szuverenitás és az új finanszírozási modellek mind bővítik a CFO-k felelősségi körét.
A pénzügyi vezetőknek a következő években egyszerre kell támogatniuk az innovációt, megalapozniuk a beruházási döntéseket, ellenőrizniük a költségeket és kezelniük a technológiai kockázatokat. A CFO szerepe így egyre inkább túlmutat a hagyományos pénzügyi irányításon: a pénzügyi vezetők a vállalati erőforrások hatékony felhasználásában és a hosszú távú értékteremtésben is meghatározó szerepet töltenek be.


