Sokszor írtunk már nektek a visszajelzés fontosságáról akár megerősítő, akár fejlesztő visszajelzésről legyen szó és több írásunk témája volt korábban a vezetői működés és annak hatása. Ha rákeresünk az interneten a vezetők legfontosabb soft skilljeire, különböző listákat fogunk találni, melyek között több átfedés van és többnyire általánosságban igyekeznek információval szolgálni. Mi most megkíséreljük más nézőpontból megvilágítani ezt a témát, a teljesség igénye nélkül.
A következőkben néhány általunk fontosnak tartott képességet mutatunk be, melyekről úgy gondoljuk, hogy nem hiányozhatnak egy jó vezető készletéből.
1. A köszönetmondás képessége
Gyakran halljuk, hogy „na, ennek se volt gyerekszobája!”. A kifejezés arra utal, hogy az alapvető normákat nem tartja be valaki. Ide tartozik az is, ha nem mondasz köszönetet. Ez bármilyen szituációban feltűnik, és szóvá tehetik, ráadásul hatványozott a jelentősége akkor, ha vezetőként mulasztod el a köszönet kinyilvánítását.
Érdemes erre figyelni, apróságnak tűnik, ám mivel alap értékrendbe tartozó téma, azonnali a hatása. Annak is, ha megteszed és annak is, ha nem. Ha elmulasztod megköszönni kollégáid munkáját, erőfeszítéseit, az negatívan hat rájuk. Ha a működésedbe beépül a köszönetmondás, akár apróságokért is, azzal jó érzéseket generálsz munkatársaidban és figyelmet tudsz adni nekik. Lehet ez egy folyosón összetalálkozva, egy mosoly társaságában átadott „nagyon köszi a múltkorit/a memót/a munkádat”, vagy megteheted írásban is és akár szóban, négyszemközt vagy az egész csapat előtt.
2. Mások előtérbe helyezése
Amikor vezetőként megvívtad már saját harcaidat – elsősorban az egóddal –, akkor elkezd kitisztulni körülötted a kép és jó eséllyel meglátod a lehetőséget abban, hogy segítsd, támogasd kollégáidat. Rájössz, hogy nem csak te tudod tökéletesen megcsinálni, megírni, menedzselni az adott feladatot. Azzal, hogy önmagad előtérbe helyezése helyett másoknak, a kollégáidnak is adsz lehetőséget, építed a bizalmat és növeled a lojalitást, miközben közelebb kerülsz munkatársaidhoz.

3. Aktív-konstruktív reakció
Egy egész cikket szenteltünk korábban ennek a témának és továbbra is nagy jelentőséget tulajdonítunk annak, hogy vezetőként hogyan reagálsz a kollégáid által megosztott örömre. Sokszorozod azt és tovább táplálod kollégáid jó érzését vagy elrabolod tőlük. Azt tanácsoljuk, hogy
kizárólag az örömsokszorozó üzemmódot hagyd magadon bekapcsolva.
Az a szervezet, ahol a kollégák azt élik meg, hogy titkolniuk kell egymás előtt egy kinevezést, jutalmat, elismerést vagy bármilyen sikert, az mérgező hatású. Vezetőként te tudsz erre hatással lenni, transzparensen, megosztva egymással a saját és mások örömét, sikereit.
4. Alázat a többiek felé
Az alázatot gyakran negatív érzésekkel társítják, mert tévesen összemossák a jelentését az „aláz” ige jelentésével. Az egyik tréningrésztvevőnk kifejtette egyszer az alázat kapcsán, hogy ő ugyan nem fog megalázkodni. Igen, ez is egy téves megközelítés. Az alázat megnyilvánul mások tiszteletében, a becsületességünkben, az önzetlen cselekedeteinkben, a másik fél egyenrangúként való kezelésében, az emberségben.
Alázat az is, hogy a kapcsolódásaidban evidenciaként kezeled azt, hogy mindegy, hogy hány éves, milyen nemű vagy beosztású emberrel találkozol, mivel mindketten egyediek és megismételhetetlenek vagytok, tudtok egymástól tanulni.
5. Partneri viszony
Egyre inkább eltűnőben van a kizárólag a hierarchián alapuló vezetés. A gyakorlatban azt látjuk, hogy a partneri viszony kialakítása és fenntartása komoly szükségletként van jelen a különböző szervezetek életében és ez egyértelműen a vezető felelőssége. Ő tudja kialakítani a saját transzparens, partneri működésével, ahol nincs helye a félelemnek, megfélemlítésnek, mások alárendelésének. Helyette annál inkább helye van a felhatalmazásnak, a hibákból való egyéni és közös tanulásnak, a kölcsönös függés felismerésének.

6. Szükséges információk megosztása
Az információkkal kapcsolatban is nagyon fontos a vezetői transzparencia. A magyarázat nélküli, elejtett félinformációk, utalások bizonytalanságokhoz, találgatásokhoz vezetnek és már be is kapcsolt a zuhanyrádió. Ezért érdemes rá figyelni, hogy amiről nem lehet beszélni, arról ne beszélj. Amire pedig szüksége van a kollégáidnak információként a munkájukhoz, azt add meg nekik.
Vannak olyan kényes szituációk, például egy munkatárs hirtelen távozása vagy egy konfliktus a szervezetben, amely mindenkit érdekel. Érdemes ezeket a helyzeteket is kommunikációs szinten kezelni és felvállalni, hogy mi az, amit meg tudsz osztani velük és mi az, amit nem.
7. Elérhetőség, jelenlét
Sok vezető mondja nekünk, hogy az ő ajtaja mindig nyitva áll, bárki bemehet hozzá. Ez így elsőre jól is hangzik, mégis azt javasoljuk, hogy ha vezetőként szeretnéd elérni, hogy a fontos dolgokkal kapcsolatban tényleg hozzád forduljanak a kollégáid, először és minél gyakrabban te menj át azon a nyitott ajtón és te keresd a kollégáidat. A vezetői jelenlét ott kezdődik, hogy nem csak probléma esetén vagy látható. Keresd a kapcsolódásokat, épüljön be a működésedbe. Minél többet kapcsolódsz, annál több impulzusotok és információtok lesz egymásról, ami építi a bizalmat.
8. Transzparens esendőség
Az emberek a hibáikból tanulnak, ez teljesen igaz a munka világára is. Lehet hirdetni, hogy „nálam hibázni ér”, ezt akkor fogják a kollégáid legkönnyebben elfogadni és elhinni, ha te is megosztod velük, ha valamit rosszul csináltál, félreértettél vagy tévesen értelmeztél.
Nem fog összedőlni a világ, vezetői transzparenciád viszont nőni fog és ezzel együtt csökken a szorongás a csapatodban a hibázást illetően.
Ha arról is képes vagy mesélni a kollégáidnak, hogy mit tanultál az általad vétett hibából, még többet adtál nekik.
9. Hála kifejezése
Vezetőként érdemes alkalmanként időt szánnod arra, hogy végig gondolva az elmúlt időszakot, kifejezed a csapatod felé, hogy miért vagy hálás. Amennyiben nyitottak rá, bevonhatod őket, hogy osszák meg ők is a csapattal, hogy ők miért hálásak. Lehet ez a csapatkultúrátok része, ami időről időre jó érzéseket tud adni a csapatodnak.

10. Resztoratív szemlélet
Vezetőként érdemes megismerkedni a resztoratív szemlélettel, ami nagy segítséget tud jelenteni egy-egy nehéz vagy akár konfliktusos helyzetben. A szemlélet a kapcsolatok helyreállítására fókuszál és az egyéni vagy csapat szükségleteken keresztül terel a megoldás irányába.
Ha ezt a tíz pontot végigolvasod, javasoljuk átgondolni a saját jelenlegi működésedet is adott pontokhoz kapcsolódóan. Ha ezzel megvagy, biztosak vagyunk benne, hogy tudod tovább bővíteni a listát.
És ha találsz lehetőséget a saját egyéni fejlődésedhez, arra bíztatunk, ne várj sokáig!
Pesti Kornélia Contact Center vezető, ACC coach, Kun-Nagy Klára ACC coach, munkahelyi mentálhigiénés szakértő.
(Borítókép: Pexels/Tima Miroshnichenko)


