hero
Becsült olvasási idő: 3 perc
Proaktív körökkel a békés munkahelyi közösségekért

Korábban már írtunk a resztoratív szemléletről itt, a hrpwr.hu felületein. Most erre alapozva szeretnénk további betekintést adni nektek a resztoratív szemléletet jól formálni képes eszközről, a proaktív resztoratív körök szervezeti alkalmazhatóságáról. Pesti Kornélia és Kun-Nagy Klára írása.

A rejtett üzenet

„Majd az idő megoldja!” / „Nem jó ezt a témát bolygatni!” / „Inkább hagyjuk az egészet!” / „Én biztos, hogy nem kérek bocsánatot!” / „Így van ez, mióta világ a világ!” / „Én tuti, hogy nem szólok neki!” / „Jobb a békesség!”

Biztosan ti is vettetek már részt olyan beszélgetésben, ahol egy nehéz helyzet, téma vagy kialakult konfliktus kapcsán elhangzott egy vagy néhány mondat a fentiek közül. Ezek a mondatok többlettartalommal bírnak és további üzenetet hordoznak. Sokszor akár azt, hogy ne cselekedjünk, ne foglalkozzunk a kialakult helyzettel, konfliktussal. Vajon tényleg ez a legjobb stratégia?

Konfliktusok a munkahelyen

Minden munkahelyen vannak konfliktusok és vannak olyan kollégák, akik felvállalják, vannak, akik nem vállalják fel és akadnak olyanok is, akik generálják ezeket a szituációkat.

Az, hogy egy szervezet elkezd dolgozni a konfliktusok témájával, és időt szán arra, hogy a szervezet munkavállalói megértsék ennek a hatásait és lehetőséget kapjanak a konfliktuskezelési módszertanok megismerésére, még nem jelenti azt, hogy abban az adott szervezetben nem lesz több konfliktus. 

Azt viszont vonhatja maga után, hogy a munkatársi közösség tagjai jobban odafigyelnek egymásra, értik egymás szükségleteit, képesek az elfogadásra és a kölcsönös tiszteletadásra, melynek hatására valóban csökkennek a konfliktusos helyzetek az adott szervezetben.

Ha leülsz egy körbe emberekkel beszélgetni, már nem úgy állsz fel onnan, mint ahogyan leültél. Megéled azt, hogy a közösség sokkal több, mint a benne lévő egyének összessége. Hatnak rád és te is hatsz rájuk.

A kör fontossága a szervezeti életben

A kör az ősi kultúrákban nagyon fontos szerepet töltött be, ami az észak-amerikai és a kanadai navajo indiántörzsek hagyományait veszi alapul, mely idővel egyre több állam alternatív konfliktuskezelési módszertanává vált. (Fellegi, 2009)

A kör jelképezi a közösségi összetartozást és a benne lévő tagok egymásra utaltságát, a kölcsönös függést. Maga a konfliktus szimbolikusan a kör közepén helyezkedik el, mely azt is mutatja, hogy a konfliktus vagy kialakult problémás helyzet közös. A kör azt is szimbolizálja továbbá, hogy minden résztvevő egyenrangú félként van jelen és közösen felelnek a konfliktus megoldásáért. A körben nincs hierarchia, segíti a résztvevőket nyitottá és befogadóvá válni.

A körmodell alkalmazása során kevésbé erőteljes a facilitátor szerepe. A résztvevők körben ülnek és párbeszédek sora helyett a szót egy beszélő bot szimbolikus átadásával mindig a sorban következő személy kapja meg. Így mindig az beszélhet, akinél a bot van. (Fellegi, 2009) 

Ez segíti a körben lévők egyenrangúságának fenntartását, segíti, hogy mindenkinek legyen lehetősége megnyilvánulni.

A köröket nem csak konfliktuskezelési eljárásként használhatjuk. A körök nagyon hasznosak lehetnek arra is, hogy adott szervezetben információt osszanak meg egymással a tagok, ötleteljenek valamely kihívás kapcsán, erősítsék a tagok közötti együttműködést, támogassák a vezetői döntéshozatalt. A körök nagy hangsúlyt helyeznek az emberek közötti kapcsolatokra. 

Körök pro és kontra

Körök alkalmazása mellett szól egy szervezet számára az, hogy a körök mindig jelen- és jövőorientáltak, személyközpontúak és megoldásfókuszúak. A körök javára írható továbbá, hogy ösztönzik a résztvevők önreflexiós képességét, közben fejlődika tagok észlelése, a kommunikációja, az együttműködési képessége és a felelősségvállalása is. Mindezzel együtt a jövőre vonatkozóan komoly preventív hatása van.

Azt érdemes ezzel együtt látni, hogy a körök alkalmazása kevésbé közismert, lassabb folyamat, ezáltal több időt szükséges ráfordítani. Egyértelműen szakembert és fenntartást igényel a szemlélet és a módszertan alkalmazása. Mi mindenkinek, aki szeretne békés, minden munkavállaló által szerethető szervezeti kultúrát építeni, azt javasoljuk, hogy mindenképpen próbálja ki.

Sokat beszélgetünk vezetőkkel arról, milyen a jó munkakörnyezet, hogyan teremthetnek ők olyan atmoszférát a kollégáik és önmaguk számára, ahol szeretnek dolgozni az emberek, ahol biztonságban érezhetik magukat, ahol bátran fókuszálhatnak a munkájukra, mert nincs szükség védekezésre. Szinte kivétel nélkül megfogalmazzák, hogy az fontos számukra, hogy konfliktusmentes legyen a munkahelyi atmoszféra. 

A körök alkalmazásával éppen ezt tudjuk elősegíteni, hiszen a szemlélet, amelyet elsajátít a körök által a vezető, implementálható a napi működés mellett a megbeszélések, a meetingek, a workshopok alkalmával is, vagyis a szervezet minden szintjén.