A tanulmány azért is kiemelt jelentőséggel bír, mert megkérdőjelezte azt a régóta fennálló feltételezést, miszerint az extrovertált emberek természetüknél fogva karizmatikus előadók, és ezért nagyobb eséllyel válnak vezetői szereplővé.
Az extrovertáltak hajlamosak a társas interakciók középpontjába helyezni magukat, ami lehetőséget ad számukra a kapcsolatok építésére. Ám ahogy más személyiségjegyek esetében is, az extrovertáltság inkább a viselkedési hajlandóságot mutatja, nem pedig azt, hogy valaki valóban képes is hatékonyan kommunikálni.
Vagyis, attól, hogy valaki nyitott és beszédes, még nem feltétlenül kommunikál meggyőzően, és nem feltétlenül tekintenek rá vezetőként a többiek.
A kutatók ezért megpróbálták szétválasztani az extrovertáltságot és a kommunikációs készséget, hogy kiderítsék, melyik is befolyásolja valójában azt, kit tartanak vezetőnek a csapatban.
Ehhez két vizsgálatot végeztek el, több mint 630 résztvevő bevonásával, akiket csoportokba osztottak. A résztvevők egy kitalált cégnél kaptak szerepet, és két fontos kérdésben kellett konszenzusra jutniuk: egy új felsővezető kiválasztásában, illetve egy új vállalati kezdeményezés meghatározásában. A folyamat során szakértők értékelték kommunikációs készségeiket hat különböző szempont alapján, a résztvevők pedig személyiségtesztet töltöttek ki, és értékelték társaik vezetői képességeit.
Mindkét kutatásban azt találták, hogy az extrovertáltság és a kommunikációs készségek között nem volt jelentős összefüggés. Viszont a kommunikációs készségek következetesen meghatározták, hogy kit tartottak vezetőnek a csapattagok.
Jó hír az introvertáltaknak
Ez különösen bíztató eredmény lehet azok számára, akik nem tartják magukat extrovertáltnak.
Míg az extrovertáltság egy veleszületett beállítódás, addig a kommunikációs készségek fejleszthetők.
Azok a munkavállalók, akik megtanulnak magabiztosan és tisztán beszélni, illetve megfelelő non-verbális jeleket használni, nagyobb eséllyel jelennek meg vezetőként a csapatban. Ezáltal pedig nemcsak pozitív hatást gyakorolhatnak a szervezetükre, de saját karrierjük építéséhez is kedvezőbb pozícióba kerülhetnek.
A szervezetek szempontjából is érdemes komolyan venni a kutatás tanulságait: a hatékony kommunikáció pozitívan hat a teljesítményre, így a kommunikációs készségfejlesztő tréningekbe és programokba való befektetés megtérülő döntés lehet.
(Forrás itt)
(Kiemelt képünk illusztráció, forrás: Adobe Stock)
