Vannak élethelyzetek, amelyekről a munkahelyen egyszerűen nem szokás beszélni. A munkáltatók ezáltal nem tekintenek rá olyan problémaként, amelynek kezelésében vagy támogatásában szerepük lehet – nem azért, mert ne lennének természetesek, hanem mert még mindig személyesnek, kellemetlennek vagy a munkától függetlennek tekintjük őket. A változó kori tünetek megjelenése ilyen téma.

Pedig az azokkal való megküzdés közvetlenül érintheti a munkavégzést, a teljesítményt, a kapcsolatokat és azt is, hogy valaki hosszú távon hogyan érzi magát a munkahelyén. Ahhoz, hogy valóban támogató munkahelyi környezetet teremtsünk, az életkorral és az egészségi állapottal összefüggő változásokról is nyíltan kell beszélnünk. Mindez azonban nemcsak a munkatársak jóllétéről és a HR szerepéről szól. Szorosan összefügg azzal is, hogy egy szervezet milyen munkáltatói élményt kínál a munkatársainak és ezen keresztül milyen munkáltatói márkát kíván építeni magának.

A változókor kihívásai nem csak a nőket érintik

Míg a változó kori tünetek alatt elsősorban a menopauzára gondolunk, a férfiak hormonális változásairól és azok lehetséges pszichés következményeiről, például a hangulati változásokról, ingerlékenységről vagy fáradtságról jóval kevesebb szó esik. Ezek azonban a munkahelyi kapcsolatokra, az együttműködésre és a jóllétre is hatással lehetnek. A támogató, stigmatizációtól mentes munkahelyi környezet ezért mindkét nem számára fontos.

A menopauzára hosszú időn keresztül kevés figyelem irányult mind a kutatásban, mind az egészségügyi ellátásban, mind pedig a szakpolitikában. Ennek következtében jelentős hiányosságok alakultak ki a rendelkezésre álló ismeretekben és a megfelelő támogatási lehetőségekben. Ez különösen fontos kérdés egy idősödő társadalomban, ahol egyre több nő és férfi tölti életének jelentős részét a változó kort követő életszakaszban, miközben aktív résztvevője marad a munkaerőpiacnak. 

Egyes nők, férfiak alig tapasztalnak tüneteket, mások számára viszont a testi és pszichés változások jelentősen befolyásolhatják az életminőséget. Hőhullámok, alvászavarok, fáradtság, koncentrációs nehézségek, hangulati változások vagy szorongás egyaránt megjelenhetnek. Mindezek nemcsak a munkavégzésre, hanem a munka–magánélet egyensúlyára is hatással lehetnek.

Változás kell a céges kultúrában

A munkavállalók kellemetlennek vagy kockázatosnak érezhetik, hogy beszéljenek a tüneteikről, különösen olyan munkahelyi kultúrában, ahol az egészségi problémák felvállalása gyengeségként jelenhet meg.

Ebből következik, hogy a legalapvetőbb kiindulási pont, a munkahelyi kultúra, melyet egy-egy konkrét intézkedésnek szükséges követnie. Olyan környezetre van szükség, ahol a munkavállaló biztonságban érzi magát, ha egészségi problémájáról beszél, és ahol nem kell attól tartania, hogy emiatt hátrányos megkülönböztetés éri.

A munkáltatók számára ezért fontos lenne a szemléletformálás, a vezetők érzékenyítése és olyan egyértelmű, stigmatizációtól mentes munkahelyi irányelvek kialakítása, amelyek valódi támogatást nyújtanak. Sok esetben egészen egyszerű munkahelyi intézkedések is jelentős segítséget nyújthatnak. 

A Chartered Institute of Personnel and Development brit szakmai szervezet 2023-as jelentése szerint –ami egy több mint 2000, 40 és 60 év közötti nő körében végzett felmérésen alapult  –, a következő hasznos ajánlásokat nyújta a szervezetek számára arra az esetre, hogyan támogathatják jobban alkalmazottaikat.

A menopauzán túl

Egy felelős vezetőnek gondolnia kell arra is, hogy számos olyan munkahelyi intézkedés, amely segíti a menopauzával élő munkavállalókat, más egészségügyi problémák esetén is hasznos lehet. Ide tartozhat a nők esetében például az endometriózis, a policisztás petefészek szindróma (PCOS) vagy a mióma. Ezért érdemes a kérdést szélesebb összefüggésben, a menstruációs és reproduktív egészség, valamint a munkahelyi jóllét részeként kezelni.

Amikor értékes munkatársak távoznak

A változó korban lévő munkavállalók munkahelyi támogatása tehát nem csupán egészségügyi vagy szociális kérdés, hanem gazdasági jelentősége is van. A kezeletlen vagy nem megfelelően támogatott tünetek nemcsak a munkából való távolmaradást, hanem a presenteeism jelenségét is erősíthetik. A kérdés tehát nem az, hogy az érintett munkavállaló „mennyit bír”, hanem az, hogy a munkahely képes-e olyan környezetet teremteni, amelyben egy természetes életszakasz nem válik a szakmai életút akadályává. 

A munkatársak megélései: így épül az employer branding

A változókorhoz kapcsolódó támogató munkahelyi hozzáállás az employer branding szempontjából is releváns lehet, hiszen azt üzeni, hogy a szervezet hosszú távon is értéket lát a munkatársaiban. A munkáltatói márka tehát nem csupán abból épül, amit egy szervezet a külső platformokon kommunikál vagy mutat magáról, hanem a dolgozók munkahelyi megéléseinek, tapasztalatainak híre előbb-utóbb eljut másokhoz is.