Sokszor találkozunk szárnyukat bontogató, ifjú vezetőkkel, akik teljesen természetes módon, korukból és tapasztalatlanságukból adódóan a fejlődési folyamatuk elején járnak és többnyire egyéni győzelmekre törekszenek. Viszi őket előre az energiájuk és az, hogy kevésbé észlelik még maguk körül azokat az esetleges veszélyeket, buktatókat, elakadásokat, melyek megfontoltabb haladásra ösztönöznék őket.
Nincs kérdés, hatalmas bennük a potenciál, rendelkeznek a megfelelő tudással, kellőképpen motiváltak és hát jól látjuk, hogy mindezekkel együtt jókora egoval rendelkeznek.
Itt szeretnénk megállni egy pillanatra; az ego nem egy szitokszó. Mindannyiunknak van és változik, alakul, fejlődik. Az ego jelentése énkép, éntudat, egyéniség, én – vagyis e nélkül nem léteznénk.
Az egyéni győzelem jó dolog, hiszen a vezető megéli a sikert és van lehetősége az ehhez vezető utat és tapasztalatokat értelmezni, értékelni, levonni a tanulságokat és eldönteni, hogy mennyire elégedett azzal, amit lát. Ha nem elégedett és ez megfogalmazódott benne, akkor rajta áll, hogy meghozza azt a döntést, hogy változtat.
A visszajelzések fontossága
Ezen az úton az is gyakran megesik, hogy az önmagában száz százalékig biztos vezető olyan visszajelzéseket kap munkatársaitól, beosztottjaitól, vezetőtársaitól vagy vezetőjétől, ami szintén arra sarkallja őt, hogy megálljon és átgondolja, hogy a működése és annak hatása a környezetére mennyire egyezik meg az általa is elvárt, illetve megfelelőnek gondolt működéssel.
A folyamat nagyjából adott: észlelés, felismerés, elfogadás, mélyebb megértés, döntés a változás mellett. Az már nem feltétlenül garantált, hogy a folyamat végig is megy és a döntést cselekvés követi.
Egy korábbi jó példa sokat segíthet
Sok olyan vezetőt látunk, akinek remekül megy az egyéni győzelem és abban bízunk, hogy elindul az önismeret útján és rátalál az együttműködésben rejlő lehetőségekre. Itt jelenik meg az ő vezetőjének a felelőssége is, legfőképpen abban, hogy ne higgye, hogy ez magától működik. Itt van a legnagyobb szükség egy támogató, mentor vezető hiteles visszajelzéseire. Mert aki ezt megéli és megérti, az képessé válik arra, hogy eljusson az egyéni győzelem, vagyis a túlértékelt függetlenség állapotából a win-win, azaz a közös győzelem és a kölcsönös függés állapotába.
Azt azért érdemes belátni, hogy ez nem is olyan könnyű. Önmagunk mellett másokra is figyelni, a saját érdekeink mellett mások érdekeit is figyelembe venni és akár megtalálni a közös szükségleteket, közös érdekeket.
Ifjú vezetőink szépen menetelnek ezen a folyamaton és van, hogy nehézségekbe ütköznek. Kérnek és kapnak visszajelzéseket és ha rövid időre meg is sértődnek néha, azért többnyire megrázzák magukat és haladnak tovább. És ez így van rendben.
Mindenkinek más a saját útja, az időigénye, a vágya, a motivációja, a képessége.
Akiknek sosem sikerül a valódi együttműködés
És akadnak olyan vezető kollégáink is, akik megrekedtek az egyéni győzelem szintjén. Nem hisznek, csak önmagukban. Még mindig az egojuk uralkodik rajtuk és nem ők az egojukon. Azt gondolják, hogy a kollégáik értük vannak és nem ők vannak a kollégáikért. Szépen el lehet dagonyázni ebben több tíz évet is, vállalva azt, hogy ezek a vezetők mind önmaguk, mind környezetük lehetőségeit beszűkítik, megfosztva ezzel önmagukat, kollégáikat és az adott szervezetet az előre vivő folyamatoktól és a fejlődéstől.
Ők azok, akik nem kérnek és nem adnak visszajelzést, ha mégis kapnak, azt kizárólag védekezési kényszerrel tudják fogadni, folyamatosan magyarázatot keresve és külső, tőlük független okokat felsorakoztatva megkérdőjelezett működésükre. Ha ezeket az okokat megtalálták, elégedettek, mert meg van a magyarázat, pipa, mehetünk tovább, ezzel már nem kell foglalkozni.
Érdemes átgondolni, hogy a közös győzelemnek milyen előnyei vannak a vezetőre, a kollektívára és a szervezetre nézve. A jóval magasabb bizalmi szint jóval magasabb eredményességhez vezet. Mert az együttműködésnek ezen a fokán, a kölcsönös függésben lehet megtapasztalni a partneri, egyenrangú viszonyt, a nyílt, őszinte kommunikációt, a biztonságos légkört és az egymásra bátran hagyatkozás érzését.
Ha tudatában vagyunk annak, hogy együtt többre vagyunk képesek, mint egyedül és ennek alapján alakítunk ki magunk körül együttműködéseket, akkor már jó úton járunk.
Ha szeretnél vezetőként fejlődni, szeretettel ajánljuk a március 24-én induló Vezetés & Pszichológia Képzésünket, ahol hiánypótló pszichológiai ismeretekkel és módszerekkel bővítheted szakmai eszköztáradat. További információk és jelentkezés ezen a linken.
