A teljes cikket a HRNews oldalán tudjátok elolvasni.
Februárban az Egyenlőségi és Emberi Jogi Bizottság (EHRC) új iránymutatásokat adott ki a menopauza munkahelyi kezelésére, miután egyre több kutatás mutatja ki, hogy a tünetek jelentős hatással lehetnek a nők munkavégzésére. Az egyik felmérés szerint a menopauzában lévő nők több mint fele tud olyan esetre visszaemlékezni, amikor tüneteik miatt nem tudtak dolgozni, és minden tizedik nő hagyta ott munkahelyét emiatt.
Ez azonban nem csupán az egyéni kihívásokról szól: a Balance nevű brit alkalmazás becslése szerint a menopauzával összefüggő gazdasági veszteségek az Egyesült Királyságban elérik az évi 10 milliárd fontot, míg világszerte ezek az összegek akár 150 milliárd dollárra is rúghatnak. Tekintettel arra, hogy a menopauza átlagos életkorához közelítők száma a leggyorsabban növekvő csoport a munkaerőpiacon, a probléma figyelmen kívül hagyása mind a munkavállalók, mind a vállalatok számára költséges lehet.
A vezetők szerepe a menopauzában lévő nők támogatásában
A munkahelyi élmények, a munkakörnyezet nagyban függ a vezetőktől. A Workforce Institute egyik felmérése például azt mutatja, hogy a vezetők a dolgozók mentális egészségére nagyobb hatással vannak (69 százalék), mint az orvosok (51 százalék) vagy terapeuták (41 százalék) – ugyanolyan mértékben, mint a házastárs vagy partner (69 százalék). Ez aláhúzza a vezetői empátia és tájékozottság fontosságát, különösen olyan érzékeny témákban, mint a menopauza.
Ennek ellenére a nők 44 százaléka, aki a menopauza miatt vett ki betegszabadságot, nem mondta el a valódi okot a vezetőjének, és csupán 9 százaléka érzi, hogy az indokokat pontosan dokumentálták. Egyértelmű tehát, hogy a szervezeteknek többet kell tenniük a tudatosság növelése érdekében, hogy csökkentsék a megbélyegzést, és megteremtsék a szükséges támogatást.
Íme öt kulcsfontosságú szempont, amelyet minden vezetőnek érdemes ismernie a menopauzával kapcsolatban:
1. A menopauza szorongó viselkedést válthat ki
Szorongás – talán a leggyakoribb menopauzális tünet, amely azok számára, akik korábban nem tapasztaltak ilyet, különösen megterhelő lehet. Ez elkerülő viselkedéshez vezethet, amikor az érintett munkavállalók inkább kihátrálnak a kihívásokból vagy lehetőségekből, például nem pályáznak előléptetésre, mert alkalmatlannak érzik magukat. Egy vezető számára érdemes lehet odafigyelni arra, ha egy korábban magabiztos kolléga hirtelen visszahúzódóbbá válik, és elkerüli azokat a helyzeteket, amelyek fokozzák a szorongását.
2. A menopauza miatt a távollétek gyakorisága megnövekedhet
Alvászavarok, hőhullámok, fáradtság – a menopauza fizikai tünetei gyakran megnehezítik a rendszeres munkába járást. Az egészségügyi szabadságok száma különösen magas lehet a súlyos tüneteket tapasztalók körében, hiszen gyakran időt igényelnek az állapotuk kezelésére. Rugalmas munkarenddel és nyílt kommunikációval enyhíthető ez a teher.
3. A menopauza növeli a balesetek kockázatát
A koncentrációzavarok és memóriahiány gyakoriak a menopauzában. Ehhez társulhatnak látási változások, amelyek növelhetik a munkahelyi balesetek kockázatát.
4. Gyakoriak a mentális egészségügyi problémák
A menopauzával járó hormonális változások, a személyes és munkahelyi stressz egyaránt súlyosbíthatják a mentális egészségügyi problémákat, illetve újabb depressziós és szorongásos epizódokat idézhetnek elő. A mentális egészség támogatása, például tanácsadáshoz vagy munkavállalói segítségnyújtó programhoz való hozzáférés biztosítása segíthet a hatások enyhítésében.
5. A menopauza személyes és egyéni élmény
Nincs két egyforma menopauza: míg egyesek enyhe tünetekkel élik meg, mások súlyos, életmódjukat megváltoztató tünetekkel küzdenek. Ezért elengedhetetlen a testreszabott megközelítés. A vezetőknek támogatniuk kell a nyílt párbeszédet, hogy az alkalmazottak félelem nélkül kifejezhessék érzéseiket.
Miért kulcsfontosságú a támogató munkahelyi kultúra?
Annak ellenére, hogy a menopauza jelentős hatással van az egyénekre, a munkahelyeken gyakran félreértik és stigmatizálják ezt az élményt. Ha a vezetők nyitottabbak, és támogatóbb környezetet alakítanak ki, a vállalatok nem csak értékes munkavállalókat tarthatnak meg, de a jóllétet és a termelékenységet is fokozhatják. Így nemcsak egy befogadóbb, egészségesebb munkahely jöhet létre, hanem biztosítható, hogy a tapasztalt, tehetséges nők továbbra is aktívak maradjanak a munkaerőpiacon.
