2026. februárban 4 millió 616 ezer fő volt a foglalkoztatottak száma a 15-74 év közötti munkaképes korú népesség körében, ami kisebb javulása a januári több mint 4,5 éves mélypontról. Balog-Béki Márta, az MBH Elemzési Centrum szenior elemzőjének munkaerőpiaci elemzése.
A munkanélküliségi ráta 4,8%-on alakult, ami 0,1 százalékponttal magasabb a mi várakozásunknál és a piaci konszenzusnál is. Hasonlóan magas számot utoljára 2020 nyarán, a koronavírus járvány alatt láthattunk. A háromhavi átlag 4,9%-ra emelkedett, ami 2016. második negyedévben volt utoljára ilyen magas. A KSH közlése szerint a munkanélküliség növekedése összefüggésben van a hosszabb ideje (4–11 hónapja) munkát keresők arányának növekedésével.
Kilátások
A februári munkaerőpiaci adat is nagyon vegyes képet mutat. A foglalkoztatottak számának tavaly október óta tartó csökkenése – ami részben azért szezonális okokkal is magyarázható - megállt februárban és pozitív fejlemény, hogy a gazdaságilag aktívak száma (vagyis a potenciális munkaerő-állomány) is bővülni tudott, ezáltal az aktivitási ráta 67,8%-ról 68,0%-ra bővült.
Ugyanakkor a munkanélküliek száma tovább emelkedett, párhuzamosan az inaktivitás további csökkenésével és a munkanélküliségi ráta megugrásának hátterében az általánosan gyenge konjunkturális helyzet mellett a demográfia szerepe továbbra is erős.
Egészen az iráni háború kirobbanásáig idén jobbak voltak a konjunkturális kilátások a tavalyinál, így bízhattunk abban, hogy ez idővel majd segítheti a foglalkoztatást. A háború okozta bizonytalanság és a megemelkedett energiaárak okozta gyengébb gazdasági teljesítmény ugyanakkor elodázhatja a munkaerőpiac stabilizálódását. A munkaerőpiacra alapvetően később fejthet ki hatást a Közel-Keleten kialakult helyzet.
A gáz- és olajárak emelkedése a növekvő vállalati rezsiköltségek és szállítási költségek miatt helyezhetnek nyomást a vállalatokra. Ilyen helyzetben a költségcsökkentés egyik eszköze lehet a munkaerőcsökkentés, vagy a részmunkaidős foglalkoztatás szélesebb körű alkalmazása. Mivel a világkereskedelem szempontjából is az lenne kedvező, ha a kőolaj- és gázellátás zavartalanul működne, így azt gondoljuk, hogy valamiféle megállapodásra még azelőtt van esély, hogy ezek a tényezők érdemi hatást fejtsenek ki a hazai munkaerőpiacra.
A fentiek ellenére a munkanélküliség az elmúlt hónapokban a korábban vártnál valamivel rosszabbul alakult, ezért egyértelműen felfelé mutató kockázatokat látunk az idei évre vonatkozó 4,4%-os munkanélküliségi ráta előrejelzésünkre.
