A sikeres kísérleti program nagy hullámokat vert Japánban. Az ország a világon az egyik legmagasabb aránnyal "büszkélkedhet" a munkaórák számát tekintve, és ezzel együtt a G7-országok közül itt a legkisebb arányú a produktivitás -– így aztán érthető, ha ez a kísérlet felkavarta az állóvizet.

Meghökkentő eredmények

A japán Microsoft felmérése szerint a kevesebbet dolgozó munkatársak valójában okosabb döntéseket hoznak a munka során.

Az óriásvállalat Work-Life Choice Challenge kihívása részeként vezette be nyárra a négynapos munkahetet. A szabad péntekek mellett egy "támogatói programot" is kifejlesztettek a munkavállalóiknak, amely a rövidtávú kísérlet részeként az utazási költségek térítését és workshopokat is tartalmazott.

"A Work-Life Choice kihívás célja egy olyan környezet létrehozása, amelyben minden munkavállaló sokszínű munkamódszerek közül rugalmasan választhatja ki a hozzá legjobban illőt, a saját munka- és életkörülményeinek megfelelően" – fogalmaztak még áprilisban kiadott közleményükben, amelyben bejelentették a projekt indulását.

Múlt héten a Microsoft bejelentette, hogy a megelőző évhez képest számos érdekes, új eredménnyel zárult az idei program, úgymint:

• A munkanapok számát 25%-kal csökkentették.
• Az iratnyomtatások száma 58%-kal csökkent.
• A villamosenergia-felhasználás 23%-kal csökkent.
• Mindemellett a produktivitás durván 40%-kal emelkedett a cég mérései szerint, és az alkalmazottak 92%-a a program végére megnövekedett elégedettségérzésről számolt be.

Miért éppen Japán?

Egy 2016-os kormányzati tanulmány szerint négy japán cégből közel egynél havi 80 óra túlórára kötelezik a munkavállalókat, amint arról a CNBC beszámolt. A túlmunka általi halál kifejezetten japán jelenségéről, azaz a karósiról korábban itt írtunk.

Mindez annak fényében különösen érdekes, hogy ez a rengeteg túlóra ráadásul nem is feltétlenül eredményez jobban elvégzett munkát: az OECD felmérése  szerint Japán a G7-államok rangsorában legalul helyezkedik el a mért produktivitás szempontjából.

De a japán cégek már felfigyeltek erre a jelenségre, és úgy tűnik, lassanként változtatni kezdenek a hozzáállásukon. Egy közelmúltbeli felmérésből kiderült, hogy 2018-ban megugrott azoknak a nagyobb magáncégeknek a száma, amelyek már bevezették a négynapos munkahetet: az arányuk immár 6,9% (volt 2018-ban), szemben az egy évtizeddel korábban mért adatokkal, amelyek még kevesebb mint feleekkora arányt mutattak.

Az első fecskék már máshol is megjelentek, és lassan egész rajt képeznek

Az elmúlt években igazi forró témává vált a négynapos munkahetek ügye. Az egész világot bejárta a hír, és mi is beszámoltunk róla, amikor Új-Zélandon egy cég hasonlóval próbálkozott, és azt tapasztalta, hogy a négy napot dolgozó munkatársai boldogabbak, kreatívabbak, pontosabbak és produktívabbak is lettek.

A közelmúltban közgazdászok is amellett érveltek, hogy a négynapos munkahét hozzásegíti a dolgozókat, hogy hatékonyabban összpontosítsák a figyelmüket, és hogy a négynapos munkahét a munka-magánélet egyensúlyának növeléséhez járul hozzá.

Mint arról korábbi cikkeinkben beszámoltunk, a négynapos munkahét mellett felmerült már a háromnapos, illetve a heti 8 órás munkahét bevezetése is, illetve van, ahol (sikerrel) vezettek be ötórás munkanapokat nyolcórás fizetésért.

Az Amerikai Egyesült Államokban pedig már az általános négynapos munkahét bevezetését is pedzegetik.