Ma már nem kérdés a világ vezető vállalatai számára, hogy a klímakatasztrófa elkerülése az egyik legfontosabb cél, mivel egyszerre veszélyezteti az ökoszisztémát és a jelenlegi gazdasági, társadalmi stabilitást. Azonban nemcsak a riportálás terén van még mit fejleszteni, hanem a dekarbonizációhoz vezető stratégiák elkészítése és bemutatása terén is megfigyelhetőek még hiányosságok. Azok, akik valóban transzparensen és összehasonlíthatóan kommunikálják a fentarthatósági céljaikat és eredményeiket, versenyelőnyt élveznek. A KPMG a legfrissebb tanulmányában a világ vezető vállalatainak gyakorlatát elemzi és ad gyakorlati útmutatót a professzionális klímastratégiák és jelentések összeállításához.

Politikus ritkán vállalkozik arra, hogy tudományos ismeretterjesztő szakkönyvet írjon. Dorosz Dávid Az idő szorításában című kötete egyszerre olvasmányos és felkavaró: arra keresi a választ, hogyan kerüljük el a globális összeomlást. Drámai adatokkal bizonyítja, hogy az emberiségnek már csak néhány éve van arra, hogy radikális, gyors döntésekkel csökkentse a klímakatasztrófa veszélyét. Hangsúlyozza az egyéni felelősségünket is, és gyakorlati tanácsokat ad a mindennapokhoz. Például a túlfogyasztás csökkentésével nemcsak a természetet óvhatjuk, de egészségesebben, boldogabban is élhetnénk. A szerző geopolitikai elemző, Budapest klímavédelmi és fejlesztési főpolgármester-helyettese, és arról is kérdeztük őt: miként változtatta meg saját életmódját?

A Microsoft japán részlegénél a nyári hónapokban kísérletképpen bevezették a 4 napos munkavégzést, és az eredmények pozitív változást mutattak a produktivitás és a dolgozói elégedettség területén. A cég tokiói központjában augusztus összes péntekét "különleges fizetett szabadságként" adták ki a dolgozóknak. A kísérlet eredményeképpen a produktivitás augusztusban 40%-os növekedést mutatott, augusztus végén pedig a dolgozók 92%-a nyilatkozta, hogy elnyerte tetszésüket a program és az újfajta időbeosztás.