Az inkluzivitás jegyében: akadálymentes stratégia
A Szövetség a siket és nagyothalló álláskeresők mellett különböző szolgáltatásokkal segíti a munkáltatók toborzó és szervezetfejlesztési tevékenységét. Támogatják az inkluzív, akadálymentes toborzási és kiválasztási folyamatot, akadálymentes interjúkat szerveznek, működtetik a KONTAKT videó-alapú jelnyelvi tolmácsszolgáltatást, szemléletformáló workshopokat biztosítanak, és jelnyelvi adaptációkat hoznak létre, melyek akadálymentessé teszik az onboarding folyamatokat.
Többen is lehetnének a hallássérült dolgozók
Dr. Hangya Dóra, a SINOSZ munkaerő-piaci szolgáltatásvezetője úgy látja, hogy továbbra is túlsúlyban vannak azok az álláslehetőségek, amelyek alacsonyan kvalifikált munkakörökbe várják a siket és nagyothalló emberek jelentkezését. Sok hallássérült személy dolgozik még mindig akkreditált foglalkoztatásban, holott sokkal többen képesek helyt állni a teljesítményükkel a nyílt munkaerőpiacon is. A munkaadók az egyre növekvő összegű rehabilitációs hozzájárulás befizetésének elkerülése érdekében motiváltabbak a megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatása iránt, amelynek gazdasági racionalitása érthető, hiszen 2024. január 1-től 2. 401. 200 forint a rehabilitációs hozzájárulás összege. Azonban a szakértő tapasztalatai szerint nem elég, ha egy cég kizárólag erre fókuszál, kell a valódi elköteleződés, a nyitottság a vállalati kultúrában történő szemléletváltozásra. Fontos, hogy a vállalatok tudatosítsák, milyen formában válik sokszínűvé a munkahelyi csapat a siket és nagyothalló emberek felvételével, és lényeges, hogy lássák az ebben rejlő potenciált és a diverzitás szervezeti előnyeit.
A bővebb tapasztalatok szerint leginkább azok a szervezeti együttműködések a sikeresek, ahol a közös projekteknek vállalati oldalon is van igazán elkötelezett felelőse, koordinátora. A Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége mint érdekvédelmi szervezet minden tevékenységét áthatja az emberi jogi szemlélet, ami nincs másként a munkaerő-piaci szolgáltatás terén végzett munkák esetében sem.
Javítani kell az oktatási és a képzési rendszeren
A Szövetség szerint fontos, hogy a munkaadók ne csak betanított segédmunkában és részmunkaidőben gondolkodjanak. Ám az ismeretek jellemzően azt mutatják, hogy a magasabban kvalifikált munkakörökben, illetve hiányszakmákban jóval kevesebb releváns jelölttel is találkozhatnak a partnerek, aminek okai az oktatási és a képzési rendszer hiányosságaiban, a tanuláshoz való hozzáférés egyenlőtlenségében keresendők.
Egy 2021-es kutatás szerint azonban a tanulás sem jelent minden esetben garanciát az elhelyezkedésre, ezért rendkívül fontos feladat a munkaadók, azon belül is az ott dolgozó munkatársak szemléletformálása, hiszen a szervezeti kultúra változásának kulcsa a kollégák attitűdje, ők a változás motorja.
A kutatás során a felsőoktatásban tanuló siket és nagyothalló személyeket vizsgálták, és az eredmények azt mutatták, hogy a hallgatók nagyon aggódnak, hogy a hallásállapotuk miatt nehezebben sikerül majd munkahelyet találniuk. Az egyik leginkább motiváló tényező számukra a leendő munkahelyválasztás kapcsán az, hogy elfogadják a hallássérülésüket és befogadó legyen a munkahelyi közösség. Ez fontosabb számukra a jó fizetésnél és még a releváns gyakorlati tapasztalatnál is.
Miért az állásinterjún derül ki, hogy valaki hallássérült?
A SINOSZ közel 2000 fős mintán végzett kutatása szerint a siket és nagyothalló emberek 55 százaléka nem írja bele az önéletrajzába, hogy hallássérült személy, mert fél attól, hogy nem hívják be állásinterjúra. Érdemes tehát olyan hirdetéseket feltüntetni, hogy lássák, a jelentkezés során nem a hallásállapotuk számít, hanem a képességeik, a tudásuk mérettetik meg.
Sok munkaadó nem tudja, hogy a jelnyelvi tolmácsolásra vonatkozó, éves órakeret kiegészült évi plusz 50 óra térítésmentes, a foglalkoztatás területén felhasználható kerettel. Ez nagyon fontos előrelépés, hiszen sok munkaadó a tolmácsolás költsége miatt aggódott a jelnyelvhasználó személyek foglalkoztatásával összefüggésben.
Hogyan lehet segíteni a hallássérülteket egy-egy interjú keretében?
A Szövetség számára különösen fontos terület a digitális akadálymentesítés, amely szorosan kapcsolódik a HR területéhez is. A siket és nagyothalló jelöltek számára a jelnyelvi adaptációk és a feliratok használata teremtik meg az egyenlő esélyű hozzáférést a digitális tartalmakhoz, a hangalapú információkhoz. Van tehát lehetőség arra nézve, hogy a hallássérült emberek áthidalhassák a csupán hangalapú információ által teremtett akadályokat a munka világában.
Legyenek a toborzó és a céget népszerűsítő, belső tájékoztató videók feliratosak, legyen természetes a jelnyelvi tolmács egy online vagy offline állásinterjún, vagy egy hangot erősítő mikrofon a meetingen, és a vállalatok a telefonos elérhetőségen túl biztosítsanak írásbeli kapcsolatfelvételi lehetőségeket, kommunikációs felületeket.
