A felmérés rámutatott, hogy az átállás halogatása legalább olyan veszélyes, mint megfelelő belső erőforrások és elkötelezettség nélkül látszatintézkedésként belevágni. Ugyanakkor azok a szervezetek, amelyek időben, megfelelő partnerrel, saját munkatársaik szerves bevonásával és motiválásával bonyolítják le a váltást, az új rendszer értékeit kiaknázva jelentős versenyelőnyhöz jutnak, és felkészítik szervezetüket a mesterséges intelligencián alapuló és egyéb fejlesztések befogadására.

Az SAP ökoszisztéma előtt álló legnagyobb kihívás a következő három évben vitathatatlanul az SAP S/4HANA átállás, így az idén 25. alkalommal megrendezett, jubileumi SAP NOW Hungary konferencia egyik központi témája is ez volt. Emellett a magyar gazdasági élet szereplőit közvetlenül érintő és foglalkoztató olyan kérdések is terítékre kerültek, mint a mesterséges intelligencia legfrissebb felhasználási területei vagy a felhőalapú megoldások biztonsági kérdései és új platformjai. A rendezvényen idén is több mint 1300 vállalati és kormányzati döntéshozó vett részt. Több mint 80 szakmai előadás, workshop és interaktív demó színesítette a konferenciát, biztosítva a szakmai véleménycserét, a tudásmegosztást és az inspirációt. 

– emelte ki Pintér Szabolcs, az SAP Hungary ügyvezető igazgatója a konferencián. 

Változatos tapasztalatok a magyar gazdaság szereplőitől

A kutatás 2024 első félévében mélyinterjúk keretében vizsgálta az SAP Hungary 15 ügyfele és a rendszerbevezetéseket végző 10 partnercég körében az eddigi SAP S/4HANA tapasztalatokat. A megkérdezett vállalatok között a klasszikus kkv-któl a legnagyobb hazai versenypiaci és állami vállalatokig minden méretű szervezet képviselte magát, és iparágat tekintve is színes volt a minta: voltak válaszadók a logisztikai szektorból, a telekommunikációból, a vegyiparból, a bank- és energiaszektorból, de klasszikus gyártó cégektől is.  A megkérdezettek között voltak gondolkodási fázisban lévő vállalatok, a folyamat előkészítését végző szervezetek, és évek óta SAP S/4HANA-t használó vállalatok SAP-ért felelős vezetői is. A kutatásban megkérdezett partnerek között a 20 fős kiscégtől az 5000 fős nemzetközi, erős magyar jelenléttel rendelkező vállalatig többféle méretű tanácsadó vállalat képviselte magát, mindegyikük legalább 5-6 jellemző iparágban van jelen, együtt lefedik a teljes magyar gazdaságot, hiszen az autóipartól a gyógyszeriparon, a telekommunikáción, a kereskedelmen, a bankszektoron, a közlekedésen át a közmű területéig rendelkeznek ügyfelekkel, és mindegyiknek van SAP S/4HANA átállás vagy bevezetési tapasztalata.

A magyar vállalatok átállási folyamata jelentős szórást mutat

A partnerek becslései szerint átlagosan a szervezetek 10-15 százaléka állt már át, 20 százalékuk van jelenleg a tervezési folyamatban, 25 százalékuk a megvalósítási folyamatban, míg 40-45 százalékuk még nem tett konkrét lépéseket. Ez utóbbi jelenti a legnagyobb kihívást jelenleg a kapacitások tervezése szempontjából. Ez összefügghet az átálláshoz köthető egyik legnagyobb tévhittel, vagyis annak időtartamával: a kutatás alapján ugyanis az ügyfelek az első felmérő beszélgetéseket megelőzően jellemzően jelentősen alulterveznek, pedig a nagy szervezetek átállása komplex folyamat; akár 2-3 évet is igénybe vehet.

A kutatás rámutatott arra is, hogy a kisebb vállalatok gyakran nyitottabbak az új technológiákra, és gyorsabban látják meg az átállás üzleti hozadékát. Ugyanakkor a nagyvállalatok, amelyek több erőforrással és dedikált csapattal rendelkeznek, előrébb tartanak az átállás előkészítésében.

Szűkülő kapacitások, sürgető határidő
A partnerek egybehangzó véleménye alapján a tanácsadói kapacitások jelentősen beszűkülhetnek a következő három évben, ahogy a nagyobb vállalatok összetett folyamatai is egyre több erőforrást igényelnek. Ez a kapacitáshiány tovább súlyosbodhat a nemzetközi piacok elszívó hatása miatt, mivel a környező országok cégei is keresik a magyar szakértők segítségét. Érdemes tehát időben megtervezni az átállást, és lekötni a szükséges kapacitásokat. 

Technikai átállás helyett üzleti megújulás
A kutatás egyik figyelemreméltó tanulsága, hogy a sikeres átállások nem csupán technikai, hanem üzleti szinten is alapos tervezést és előkészítést igényelnek. Az üzleti folyamatok átgondolása és optimalizálása nélkül az SAP S/4HANA bevezetése nem érheti el teljes potenciálját.

Az SAP S/4HANA átállás jellemző különbségeként sok partner emelte ki, hogy új metodikák szükségesek a sikeres implementációhoz, amivel az ügyfeleket sokkal inkább szükséges már a tervezésbe is bevonni, megmutatva számukra a lehetséges utakat, módszertanokat, és az átállásban rejlő valódi lehetőségeket. Ez nem csak kihívás a partnerek számára, hanem egy kiváló lehetőség is arra, hogy az ügyfelek olyan rendszert kapjanak, amely bár standard megoldásokat nyújt, mégis sokkal inkább illeszkedik az üzletmenethez és a fejlődéshez. Ezt a szorosabb együttműködést egyes ügyfelek is határozottan igénylik.

– emelte ki a kutatási eredmények kapcsán a szakember.

Az ügyfelek 80 százaléka szerint az informatikai döntések mögött elsődlegesen üzleti szempontok húzódnak meg, és nem csupán kötelező feladatként tekintenek az átállásra. A felhasználói élmény javítása, az üzleti folyamatok optimalizálása és a hatékonyság növelése mind-mind fontos célkitűzések az átállás során. És nem utolsósorban: azok a vállalatok, amelyek komplexen kezelik az átállási feladatot, és figyelmet fordítanak a változásmenedzsmentre, az átállási projektben résztvevők megnövekvő feladatainak kompenzálására, sikeresebben valósítják meg az átállást.

Felhőmegoldás: technika és finanszírozás

A felhőmegoldások elfogadottsága is vegyes képet mutat. Míg a kis- és középvállalkozások inkább a költséghatékonyabb public cloud megoldásokat választják, a nagyvállalatok gyakran ragaszkodnak a private cloudhoz. Az ügyfelek között még mindig jelen van némi bizonytalanság a felhővel kapcsolatos biztonsági kérdések, illetve a felhős konstrukcióval járó vélt kiszolgáltatottság miatt, de a tanácsadók segítségével egyre többen ismerik fel a felhőmegoldások előnyeit.

A kutatás során az is világossá vált, hogy az SAP S/4HANA-ra való átállással szükségszerűen együttjáró felhősítés kérdése nem csak technikai, hanem finanszírozási kihívásokat is rejt magában. A CAPEX/OPEX dilemma sok vállalat számára nehezíti a döntést a felhő alapú és az on-premise megoldások között. A felhőalapú SAP S/4HANA megoldások inkább operatív költségként jelennek meg, míg az on-premise megoldások tőkeköltségként számolandók el. Ez a döntés jelentős hatással van a vállalatok pénzügyi tervezésére és likviditására.

Archiválás kontra átvitel – a múlt adatainak és folyamatainak jövője

Fontos döntés az is, hogy mit kezdenek a szervezetek az átálláskor a korábbi rendszereik adataival és folyamataival. Az ügyfelek 45 százaléka greenfield (zöldmezős) megoldást választott, vagyis teljesen új rendszert és folyamatokat vezetett be, 30 százalékuk a brownfield (barnamezős) formában, vagyis korábbi adatait, folyamatait megtartva állt át, míg 25 százalék a köztes bluefield migráció mellett tette le a voksát.

Érdekesség ugyanakkor, hogy az átállás részletei szinte már a partnerválasztásnál eldőlhetnek. Az ugyanis, hogy milyen korábbi tapasztalatai voltak egy partnernek, meghatározza azt is, hogy milyen megoldást javasol ügyfeleinek. Azok a partnercégek, amelyek túlnyomórészt brownfield bevezetéseket vezényeltek le korábban, hajlamosabbak voltak a jövőbeni ügyfeleknek is azt javasolni, és ugyanez igaz a greenfield bevezetésnél is. Emellett hasonlóan tapasztalati alapú a felhő vagy saját szerver döntési helyzet kimenetele is.

Korosztályok a megújulás hajnalán

Némiképpen hasonló összefüggés mutatkozik a képviselt korosztály és a technológiai nyitottság között, ugyanakkor törvényszerűnek semmiképpen sem lehet nevezni. 

A kutatás tehát rámutatott annak fontosságára, hogy az ügyfelek a versenytárgyalásra, szakmai ajánlattételre változatos körből hívjanak partnereket, és megfelelően képviseljék saját érdekeiket és meggyőződésüket, ne féljenek független szakvéleménnyel tesztelni a javasolt protokollt, hogy tényleg bizonyítást nyerjen, hogy az átállás minden lehetőségét alaposan körüljárják.

Az S/4HANA előnyei a partnerek és ügyfelek szerint

Az ügyfelek a rendszer fejlett riportálási képességeit, az üzleti folyamatok újragondolásának, és az iparági sztenderdek beépítésének lehetőségét emelték ki pozitívumként. A partnerek visszaigazolták, hogy a jó gyakorlatok, pozitív példák bemutatása milyen nagymértékben erősíti az SAP újgenerációs megoldása iránti bizalmat. Emellett arra a jelenségre hívták fel a figyelmet, hogy a felhős megoldásba csatornázott SAP innovációk és legújabb AI fejlesztések egyelőre még nem határozzák meg az ügyfelek átállási döntéseit- bár a hazai vezetők is figyelemmel kísérik a mesterséges intelligencia fejlődését, és nyitottak ezekre a megoldásokra, a gyakorlati hasznát csak 1-2 év múlva látják reálisan beépülni a vállalati működésbe.

Összességében tehát elmondható a kutatás tanulságaként, hogy nincs egyedüli üdvözítő megoldás: a vállalatok egyedi elképzeléseinek és folyamatainak mérlegelésével, összetett előkészítési projekt eredményeként lehet felmutatni a lehetséges megoldásokat és azok előnyeit, hátrányait.

A kutatás főbb tanulságai

1) Minél nagyobb egy vállalat, annál komplexebb az SAP S/4HANA előkészítés és átállás folyamata.

2) Bár a kisebb vállalatok látják jobban az átállás üzleti hozadékát, a nagyobb vállalatok járnak előrébb az átállási folyamatban.

3) Nem csak a 2027-es határidő, a piac is ki fogja kényszeríteni a váltást.

4) Kulcskérdés lesz a finisben az elérhető tanácsadói kapacitás.

5) A felhősítés nem csak technikai, hanem finanszírozási kérdés is.

6) Azok a szervezetek sikeresebbek az átállásban, akik megfelelő hangsúlyt helyeznek a change managementre és a bevont kollégák motiválására.

7) A választott partnercég referenciái alapvetően befolyásolhatják az átállás javasolt metodikáját.

8) Az átállás megvalósítása nagyban múlik a döntéshozók felfogásán, generációs hozzáállásán.

9) Azok az átállások voltak a legsikeresebbek, ahol üzleti transzformációval kapcsolták össze a váltást.

10) Bár mindenki figyelemmel kíséri az AI fejlődését, az átállási döntéseket egyelőre nem ez határozza meg.