A járvány okozta bizonytalanság, óvatosság kedvezőtlenül befolyásolta a magyar vállalkozások innovációs kedvét. 

A GamiDrive tréningsorozat egy olyan vezetőknek szóló online szoftver, ami mindent tud, amire egy változó világban is nyerni akaró vezetőnek szüksége van. (x)

Majdnem két éve nem állt ilyen magasan a beruházási hajlandóság a kis- és középvállalkozások körében, derül ki a K&H bizalmi index kutatás legutóbbi eredményeiből. A legtöbben informatikai fejlesztést terveznek, de gép- és gépjárművásárlással is sokan számolnak. A két legaktívabb szektor az ipar és az építőipar.

Kisebbségben vannak Magyarországon azok a cégek, amelyek az utóbbi időszakban új terméket dobtak a piacra, a K&H innovációs indexe szerint 100-ból 43 cégre volt ez igaz. A nagyvállalatok kilógnak a mezőnyből, közel 70 százalékuk rukkolt ki újdonsággal, miközben a legkisebb cégeknek csak a 38 százaléka tett ugyanígy. Az iparban és szolgáltatási szektorban érdekelt cégeké a főszerep az új termékeknél, a kereskedelmi és agrárcégek lemaradásban vannak.

A nők foglalkoztatásának ösztönzése az innovációban és a szellemi tulajdonjogi területeken számos előnnyel jár. A nők szabadalmi részvételét vizsgálva egyértelmű, hogy a nők bizonyos területekre specializálódnak. 

Most induló cikksorozatunkban a HRKOMM Award Best Practices eseményen bemutatkozott idei HRKOMM-nyertes kampányokat mutatjuk be. Következőként az Erste Bank Hungary Zrt. „Innovációs Kihívás” című pályázatát ismertetjük, amely Belső kommunikációs megoldások - Belső kommunikáció békeidőben kategóriában aranyat vihetett haza.

A Magyar Innovációs Alapítvány és a Magyar Innovációs Szövetség közösen, immár 28. alkalommal meghirdetett Magyar Innovációs Nagydíj pályázatán összesen nyolc kategóriában díjaztak kiemelkedő műszaki, gazdasági és innovációs eredményeket. A Fitpuli a fiatal vállalkozások számára kiírt startup kategóriában szerepelt az első helyen, amely hatalmas megtiszteltetés, egyben értékes visszajelzés a csapat számára.

A mesterséges intelligenciával először a múlt század hetvenes-nyolcvanas éveiben kezdtek foglalkozni, ám 1984-ben megkezdődött a “mesterséges intelligencia telének” (AI Winter) is nevezett időszak. Ekkortájt ugyanis még a technológia fejletlensége miatt nehéz volt komolyabb eredményeket elérni ezen a téren, cserébe a kutatás mindig rengeteg pénzbe került. A látványos eredmények híján hátrább szorultak a mesterséges intelligenciával kapcsolatos kutatások, amelyek egészen a közelmúltig legfeljebb érdekes kísérletezgetésre, vagy informatika szakos egyetemisták szakdolgozatainak, PhD-munkáinak létrehozására irányultak.