Ha segíteni szeretnénk munkatársunknak, akkor számos apró, de nagyon sokat számító módon és gesztussal érzékeltethetjük vele, hogy felvállalhatja magát a munkahelyen is, és ami még fontosabb, hogy értékeljük. Íme tíz apró dolog, amit akár már ma megtehetsz az LMBT+ munkatársaidért – egy gyűjtés alapján, amelyben őket kérdezték meg arról, hogy nekik mi segítene leginkább.

1. Ne feltételezgess.

Lehet, hogy azt hiszed, neked van a legjobb „melegradarod” a világon, de ki kell, hogy ábrándítsunk: ránézésre nem mondhatod meg senkiről, hogy az LMBT+-közösségbe tartozik-e. Akadt olyan LMBT+ munkavállaló a megszólalók között, aki saját bevallása szerint annyira átlagosan nézett ki, hogy emiatt minden munkahelyén újra meg újra elő kellett bújnia, ugyanis az ujján lévő gyűrűt a munkatársak minduntalan a férjétől kapott jegygyűrűnek vélték, ami miatt folyton magyarázkodni kényszerült a nem létező férje miatt.

Egyáltalán: az a legjobb, ha semmit sem feltételezgetsz. Ne tégy feltételezéseket a munkatársak családi állapotáról, bármilyen egyéb életkörülményéről vagy preferenciájáról. Ehelyett legyen meg a bátorságod ahhoz, hogy kérdezz, és kommunikálj a kellemetlen félreértéseket megelőzendő.

2. Ne siettesd, hogy előbújjon.

Sok LMBT+ embernek még ma is nagyon nehéz a munkahelyén előbújnia. Ennek számos oka van, a személyes biztonságukkal kapcsolatos komoly aggodalmaktól egészen addig, hogy simán csak nem vágynak arra, hogy a témában kevéssé jártas munkatársak (olykor kínos) kérdések újabb özönét zúdítsák rájuk. Jellemző kérdések az érintettek beszámolói szerint, hogy a munkatársak arról érdeklődnek: attól lettek-e „ilyenek”, hogy annak idején erőszak áldozatai voltak; vagy nőktől például, hogy „Miért lesz egy ilyen szép lány leszbikus?”

Nem szabad elfelejteni, hogy ha egy munkatárs előbújt nekünk, ez még nem jelenti azt, hogy mindenki másnak is megtette. Lehet, hogy nyomós oka van rá, hogy más munkatársak előtt hallgat erről. Érdemes ilyenkor négyszemközt megkérdezni, mindenki más is tudja-e; és ha nem, akkor nagyon oda kell figyelnünk rá, hogy ne mi „outoljuk” őket, akár véletlenül.

3. Nyugodtan kérdezd a partneréről.

Ha egy munkatársunk előbújt előttünk, onnantól ugyanolyan beszélgetéseket folytathatunk vele a magánéletével kapcsolatban, és ugyanolyan kérdéseket tehetünk fel neki erről, mint amikor bármelyik másik kollégával beszélünk ugyanezekről a témákról. A legrosszabb ilyenkor, amit tehetünk, ha kínosan kerüljük a témát, és sose kérdezzük a magánéletéről. Ez olyan érzést kelthet, mintha azt szeretnénk, hogy ő is hallgasson róla.

Arra is érdemes odafigyelni, hogy amikor személyes vizekre evezünk a vele való beszélgetésben, ne halkítsuk le automatikusan a hangunkat, pláne ne kezdjünk suttogni – ugyanis ez is gyakran megtörténik, és aki csinálja, sokszor tudatában sincs annak, hogy ezt teszi. Ne halkítsuk le a hangunkat, ne kezeljük tabuként a témát, ne gondoljuk úgy, hogy rossz erről beszélni! Használjuk nyugodtan a normál hangerőnket.

4. De azért túl kíváncsi se legyél.

A munkahelyen olyan témákról indítványozzunk beszélgetést a munkatársakkal, amik a munkahelyre valók – vagyis amilyen mélységben egy heteroszexuális kolléga magánéletében sem éreznénk ildomosnak vájkálni, azt nem tegyük meg az LMBT+ kollégával sem. Az LMBT+ munkavállalók gyakran szembesülnek olyan kérdésekkel, mint például hogy honnan tudták meg magukról, hogy melegek, jólehet nem biztos, hogy ez egy olyan téma, amit egy kollégának egy random munkahelyi beszélgetésben ki akarnának tárgyalni. Arról is gyakran faggatóznak a kíváncsi kollégák, hogy hogyan és mikor mondták el a szüleiknek, hogyan zajlik náluk a szex, megvannak-e még (vagy már) bizonyos testrészeik. Ne feledjük: ezek roppant intim kérdések, amelyek bizalmas viszont feltételeznek a beszélgető felek között.

Az egyik legrosszabb az érintettek beszámolói alapján pedig az, amikor a munkatársak kéretlenül kerítőnek csapnak fel. Attól, hogy véletlenül két meleget is ismerünk, még korántsem biztos, hogy ők össze akarnak jönni a mi közvetítésünkkel.

5. Nyugodtan beszélhetsz neki a meleg barátaidról/rokonaidról.

„Nem akarjuk, hogy összeboronáljatok velük, de ettől még nem bánjuk, ha beszélsz nekünk a meleg barátaidról vagy családtagjaidról” – mondja Dibs Baer, aki maga is LMBT+ személy. „Ettől úgy érezzük, megértettebbek vagyunk, biztonságban vagyunk, és hogy láttok minket. És értékeljük az erőfeszítést.” Még ha a beszélgetőpartnernek csak korlátozott vagy téves információi vannak is az LMBT+ emberekről, amennyiben szövetségesként lép fel, ez sokkal jobb, mint ha az előbújás után síri csenddel szembesülnek – hangsúlyozza.

6. Ne csak erről az egy témáról akarj beszélgetni vele.

Persze ügyelni kell a mértékre is: habár az LMBT+-lét rendszerint meghatározó egy LMBT+-ember életében, azért nem ez az egyetlen dolog, amiről beszélni lehet vele. Az igazi privilégium az, amikor az ember szexuális orientációja már irrelevánsnak számít egy munkahelyen: vagyis ha sem előnyök, sem hátrányok nem érik miatta.

7. Nézz utána, tájékozódj, olvass.

Aki szövetséges szeretne lenni, az jobb, ha nem mindent a meleg munkatársától kérdez meg, hanem maga is tájékozódik, utánanéz az LMBT+ munkatársát érintő dolgoknak. Vajon ki lehet rúgni valakit azért, mert meleg? A homofóbok joggal utasíthatják vissza, hogy egy LMBT+ ember készítse az esküvői tortájukat? Melyik mosdót használhatja egy transz ember? Szolgálhatnak a hadseregben? Jobb, ha mindezeket a kérdéseket nem az LMBT+ munkatársunkra zúdítjuk, hanem ha érdekelnek minket a válaszok, akkor magunktól végzünk egy kis kutatómunkát.

8. Állj ki a munkatársadért!

Ez a pont nem szorul bővebb magyarázatra. Ha tanúja vagy annak, hogy a munkatársad homofób viccelődés áldozatává válik, vagy ha transzként szándékosan nem ismerik el a nemét, vagy bármilyen hátrányos megkülönböztetés éri LMBT+ volta miatt, akkor szólalj fel helyben is az érdekében, és jelentsd az esetet a HR-nek. HR-esként pedig tedd meg a szükséges lépéseket.

9. Mutasd ki, hogy törődsz az LMBT+-közösséggel.

Ezt számos jelentéktelennek tűnő, de fontos módon teheted meg. Például: céges szinten vegyetek részt a Pride-on, ezzel mutatva ki támogatásotokat.

10. És végül: ne félj attól, ha hibázol.

Kérdezz, tisztázd a helyzetet, és szükség esetén ne félj bocsánatot kérni. A lényeg az, hogy beleteszed az erőfeszítést, és ezáltal a munkahelyetek egyre inkább olyan hellyé válhat, ahol az LMBT+-munkavállalók, valamint az ő családtagjaik, barátaik és szövetségeseik szívesen dolgoznak.