A milleniálok és a Z generáció egy része viszont egyértelműen más útra lép: a #slowliving már több mint hatmillió megjelenésnél jár az Instagramon, YouTube-on pedig számos videó szól arról, hogy miért választják ezt az életformát a „hustle culture”, vagyis a munkamánia helyett. Hasonlóan a „lazy girl jobs” vagy a „quiet quitting” trendekhez, a slow living lényege is az, hogy
a munka nem minden, és hogy az energiáinkat inkább olyan dolgokra fordítsuk, amik valóban számítanak – hobbi, szociális kapcsolatok, öngondoskodás.
A fiatalabb generációk közül egyre többen képviselik, hogy kevesebb munkával is lehet élni, ami egyes országokban a négynapos munkahét bevezetéséhez is vezetett. A slow living pedig azt sugallja, hogy a munka részmunkaidős, szabadúszó vagy alkalmi legyen, és lehetőség szerint olyasmi, amit a saját tempónk szerint végezhetünk el – így könnyebben hátrahagyhatjuk a nyüzsgő, felgyorsult mindennapokat.
Bár a lassú életmód egyáltalán nem új találmány (sőt, a digitális világ előtt talán ez volt a normális), a modern slow living-mozgalom egyre népszerűbb, mert sokan már nem a napi szintű teljesítményben, hanem a valódi értékekben és legfőképp a békében keresik az életük célját a tech vezérelte világban.
Ha érdekelnek a további részletek, olvasd tovább cikket a refresher.hu oldalán.
