Hogyan értékeled az elmúlt időszakot Magyarországon a HR oldaláról?

Az elmúlt időszakban a külső környezet gyors változása nagy hatással volt a munkaerőpiacra is, a munkavállalókra és ezzel magára a HR szakmára is. A számos változás közül hármat emelnék ki. Elsőként a digitalizációt említem, mely hatékonyabbá és gyorsabbá tette a HR adminisztratív feladatait és ez egy olyan terület, mely gyorsan és folyamatosan fejlődik. A második, megkerülhetetlen trend a munkavégzés helye, a távmunka és annak a „patika mérlegen” történő beállítása, hogy mi az az egyensúly, ami a vállalat és a kollégák elköteleződése szempontjából is a leghatékonyabb. Ez pedig hozza magával a harmadik trendet, mégpedig a munkahelyi jól-lét fogalmát és az ahhoz kapcsolódó HR intézkedéseket.

Mit gondolsz, milyen kihívások előtt áll jelenleg a HR szakma?

A külső környezet változása természetesen hat az emberek, a munkavállalók elköteleződésére, így az ahhoz kapcsolódó gyakorlatok egyre hangsúlyosabbá válnak. A másik „izgalom” a mesterséges intelligencia megjelenése, és az, hogy vajon a „robotok” képesek lesznek-e bizonyos HR területeket átvenni, és akár még jobban megoldani, mint emberek. Személy szerint, HR vezetőként hiszek a robotika és a mesterséges intelligencia erejében és azt gondolom, hogy például a „big data” elemzések gyorsabbá és hatékonyabbá fogják tenni a HR döntéshozatali folyamatait.

Mely kiemelt HR kommunikációs megoldás az, amelyet te vagy az általad képviselt vállalat az elmúlt egy évben elért?

A Citi az összes létező kommunikációs csatornát használja az üzenettől függően, legyen az írott vagy szóbeli, online vagy személyes forma. A jó munkakörnyezethez és a sikeres működéshez nélkülözhetetlen a hatékony kétoldalú információáramlás, párbeszéd a menedzserek és a kollégák között. Most például egy storytelling alapra épülő belső kommunikáción dolgozunk és nagy izgalommal várjuk majd a fogadtatást.

Véleményed szerint mi várható még a következő fél évben a munkaerőpiacon?

A következő fél évben a korábbi trendek folytatását várom, azaz folytatódik a dolgozók részéről a munka-magánélet egyensúlyának fontossága, mint kulcskérdés. Egyes területek – például az informatikai – egyre telítettebbek, a munkaerőpiac szempontjából itt fontos, hogy a vállalatok és képző intézmények együtt működjenek, legyen az egyetem, főiskola vagy tanúsítvány nyújtó iskola.

Mit tanácsolnál a pályázóknak?

Egyedi és innovatív ötleteket hozzanak és ne féljenek attól, ha valami elsőre „furcsának” tűnik. A status quo megkérdőjelezése és a hagyományos módszerek kritikai gondolkodással való megközelítése fontos ahhoz, hogy valóban kreatív és új megoldások születhessenek.

Mi a számodra legfontosabb szempont a zsűrizés során?

Természetesen a tartalmi az egyik és ezen belül az innováció és a bátorság, azaz, hogy a pályázat mennyire meri „feje tetejére” állítani a hagyományos HR gondolkodást. Ezen túl a forma is fontos, nagyon szeretnék pörgős, érdekes, jól illusztrált, vizuálisan is élvezetes anyagokat zsűrizni.

Véleményed szerint mit kell tennie egy pályázónak, hogy a HRKOMM-on arany díjban részesüljön?

Legyen bátor és önazonos.