hero
hrpwr.hu
Becsült olvasási idő: 2 perc
A szervezetek sokszor a felvétel után értesülnek a munkavállalók neurodiverzitásáról

Egy friss kutatás szerint a legtöbb vállalat csak a felvételi folyamat után tudja meg, hogy egy munkavállaló neurodivergens, így nem tudnak azonnal megfelelő támogatást biztosítani számukra.

A HR Dept Ltd. az ország különböző pontjain dolgozó HR-tanácsadókat kérdezett meg, és kiderült, hogy tízből kilencen (89 százalék) az elmúlt egy évben találkoztak olyan munkáltatóval, aki csak a felvétel után szerzett tudomást erről. Több mint felük (56 százalék) pedig több ilyen esettel is találkozott.

Stigmatizált a neurodivergencia?

A válaszadók 79 százaléka szerint az ilyen helyzetek száma az előző évhez képest növekedett, ami azt mutatja, hogy a neurodiverzitás beismerése körüli stigma továbbra is fennáll.

A HR Dept Ltd. az Egyesült Királyság legnagyobb HR-tanácsadó és foglalkoztatási jogi szolgáltató hálózata, amely 120 helyszínen működik az Egyesült Királyságban, Írországban és Ausztráliában, és több mint 6000 kisvállalkozást támogat.

A szervezet 36 brit HR-tanácsadót kérdezett meg arról, hogyan viszonyulnak a munkaadók a neurodiverzitáshoz az állásinterjúk során, és mennyire értik a neurodivergens kollégák támogatását. A válaszadók az Egyesült Királyság teljes területéről érkeztek, így átfogó képet kaptak a munkaadók előtt álló kihívásokról.

Csak a felvételt követően vallják be a munkavállalók

A kutatás szerint egyre több álláskereső csak a felvétel után osztja meg neurodiverzitását. Sue Tumelty, a HR Dept Ltd alapítója és ügyvezető igazgatója szerint a jelöltek sokszor attól tartanak, hogy ez hátrányt jelentene számukra.

„Ez senkinek sem jó. A munkavállaló nem kapja meg időben a szükséges támogatást, a munkaadó pedig nehezebben tudja értékelni az új alkalmazott fejlődését.”

Hozzátette: „Még mindig stigma övezi a neurodiverzitást, ami eltántorítja a jelölteket attól, hogy nyíltan beszéljenek erről. Többet kell tenni annak érdekében, hogy a cégek biztonságos környezetet teremtsenek, ahol a jelöltek kényelmesen és nyíltan beszélhetnek az igényeikről.”

A kutatás szerint a HR-tanácsadók 64 százaléka úgy látja, hogy a munkáltatók nem igazán tudják, milyen ésszerű alkalmazkodási lépéseket tehetnének a neurodivergens munkavállalók támogatására. 22 százalékuk szerint kifejezetten nagy a tudáshiány ezen a téren.

A válaszadók több mint fele (56 százalék) szerint a munkaadók nem biztosak abban, hogyan hajtsák végre ezeket a módosításokat, 17 százalékuk pedig úgy véli, hogy kifejezetten bizonytalanok ebben.

Lucy Westlake, a HR Dept Norwich és Keleti Partvidék igazgatója szerint ez nem meglepő: 

„A munkaadók rengeteg feladattal zsonglőrködnek, és bár sokan szeretnének fejlődni ezen a téren, a bizonytalanság és a tudás hiánya miatt gyakran elmarad a megfelelő cselekvés.”

A nyitottság és a megértés lehet a megoldás?

A munkaadók sokszor attól is tartanak, hogy „rosszul csinálják” a dolgokat. Sue Tumelty szerint ez gyakori jelenség: „Ha a munkaadók jobban értenék a neurodiverzitást, az nemcsak az érintett dolgozóknak lenne előnyös, hanem a vezetőknek is segítene felismerni, amikor egy adott viselkedés nem neurodiverzitásból fakad, hanem más kezelést igényel.” A szakértő  szerint ugyanakkor „fontos különbséget tenni a neurodiverzitásból eredő viselkedés és a nem megfelelő magatartás között. A munkaadóknak tudniuk kell, hogy bizonyos helyzetekben a szokásos fegyelmi eljárásokat kell alkalmazni, különösen, ha az egész munkahelyi közösség érintett.”

A HR Dept célja, hogy segítse a munkáltatókat abban, hogyan támogathatják hatékonyabban munkavállalóikat, így javítva a teljes munkahelyi közösség működését.

(via HR News)