hero
8 tipp, hogy reziliensebb vezetővé válhass
Sokat találkozhatunk mostanában - nem véletlenül - rezilienciáról szóló írásokkal, a rend kedvéért mégis a szó definiálásával kezdem.

A meghatározására számos definíció született. A Lexiq szerint:

A reziliencia a pszichológiai értelemben vett rugalmas ellenálló képesség, azaz a meglepetésekkel, változásokkal és váratlan akadályokkal való megbirkózás készsége.

A világban zajló, példátlan társadalmi-gazdasági változások reziliencia képességünket jobban próbára teszik, mint valaha, csak úgy a magánéletünkben, mint a munkahelyünkön. 

Munkahelyi környezetben nagy felelősség hárul egy vezetőre abban, hogy bizonyítsa rugalmasságra való képességét. Nehéz időkben az emberei tőle várnak erőt és bátorságot, hogy miközben megőrzi realista optimizmusát, új lehetőségeket tárjon fel.

A Center for Creative Leadership (Leading Effectively) munkatársainak tanulmánya arra irányul, hogy miként lehet vezetőként növelni a reziliens működést. Nézzük a 8 szempontot, amit ennek kapcsán találtak:

1. Személyes és szakmai kapcsolati háló kialakítása és fejlesztése:

Az ember társas, falka lény. A túléléshez, a nehézségekhez való alkalmazkodáshoz, a sikerek eléréséhez szükségünk van társakra. Munkahelyi közösségben a személyes kapcsolatok erős támogatást adnak: kritikus fontosságúak a célok elérésében, a nehézségek kezelésében és új nézőpontok kialakításában. Az emberek tanulni is egymástól tudnak a legjobban.

Vezetőként azt is érdemes szemelőtt tartani, hogy a csapaton belüli és csapatok közötti kapcsolatok milyen nagy jelentőséggel bírnak. Az egészséges kapcsolódások sok energiával tölthetnek fel, míg a rosszul működőek ellenkezőleg, sok energiát visznek ki a rendszerből, rontva ezzel egyéni és csapat szinten is a közérzetet, eredményeket.

2. Kapcsolattartás:

Kapcsolódva az előző ponthoz, nemcsak építeni szükséges a kapcsolati hálót, de abban is kellő tudatossággal érdemes lenni, hogy egy vezető napi szinten időt szánjon azok ápolására. A formális meetingeken kívüli, ideális esetben a napi rutin részét kell képezze az informális kapcsolódás is. Ha csak röviden, akár pár percre is, érdemes ezt módszeresen és következetesen beépíteni a naptárába.

3. Rendszeres testmozgás:

Stressz estén amellett, hogy csökkentjük a külső nyomást, egészséges szokások kialakításával tudjuk javítani a stressz feldolgozásának képességét. A ritmikus, egyenletes mozgás, a rendszeres futás a szervezetet örömhormon-termelésre ingerli, az endorfin pedig tovább erősíti a szervezeti terhelhetőséget. Minden testi aktivitás elősegíti az endorfintermelést, ha elegendő ideig és megfelelő intenzitással végezzük.

4. Alvás:

Az alvás - vagy annak hiánya - nagyban befolyásolja a hatékony és sikeres vezetés képességét. Nemzetközi kutatások azt igazolják, hogy még a kis mennyiségű alváshiány is jelentős terhet ró az egészségre, növeli a stresszt, csökkenti a kognitív képességeket. Mégis sokszor él az a mítosz, hogy a kevesebb alvásra szánt idő - a munka javára - egy jó vezető ismérve, és ezzel is az ambícióját, elkötelezettségét bizonyítja.

Egy reziliens nap egy jó alvással kezdődik. A munkából való kikapcsolódás és az ajánlott, minden este 7-8 óra alvásra szánt idő bizonyítottan erősíti a reziliens vezetést.

5. Éberség:

Az éberség azt jelenti, hogy tudatában vagyunk annak, hogy milyen érzések, gondolatok zajlanak bennünk, mi történik a környezetünkben. Mikor egy vezető „robotpilóta üzemmódba” kapcsol, azon kaphatja magát, hogy észre sem vette, de eltelt a nap:

Nem tudom, hová tűnt a nap. Egész nap elfoglalt voltam, de nem vagyok biztos benne, hogy el tudnám mondani, mit csináltam ma.  

Janice Marturano, a General Mills alelnöke és helyettes főtanácsadója szerint az éber vezetéshez a következő 4 alapvető készség szükséges:

  • A fókuszáltság lehetővé teszi, hogy fenntartsuk a figyelmünket a problémák megoldásának érdekében.
  • A tudatosság segít meglátnunk, hogy mi VAN – nem pedig azt, amit várunk, vagy amiben reménykedünk egy helyzetben. Miközben tudatos vezetést gyakorlunk, tetten érjük saját gátló hiedelmeinket, paradigmáinkat.
  • A kreativitás „szabadságot” igényel. Amikor a temérdek feladatunk sűrűjében vagyunk, korlátozott a kreativitás képessége. Az éberség megteremti a kreativitáshoz és az innovációhoz szükséges teret.
  • Az együttérzés segít abban, hogy megértsük, mi zajlik a környezetünkben, beleértve a komplex és nehéz helyzeteket. Segíti, hogy a döntéseket megértésre alapozva hozzunk meg.

Hogyan lehet az éberséget a mindennapokban egyszerűen gyakorolni?

  • Állj meg, tedd félre, amit csinálsz, figyeld meg magad: „Itt és most” milyen érzések vannak benned?
  • 30 másodpercnyi mély lélegzetvétel is segít kognitív működésre átállni, vagy nézőpontot válltani, hogy ne ragadjanak el az érzelmek.

6. Új perspektívák befogadása:

„A nagyszerű vezetők nagyszerű tanulók”. Nem ragaszkodnak a régi viselkedésekhez és készségekhez csak azért, mert azok ismerősek, különösen akkor, ha nyilvánvaló, hogy már nem működnek, vagy nem szolgálják az adott helyzetet. Képesek feltenni egy másik szemüveget, ami egy másik nézőponthoz segíti őket adott szituációban. A tanulási agilitás a szervezet jövőbiztos stratégiájának alapvető eleme.

7. Pozitív pillanatok és érzések megélése:

Az ősi - „üss vagy fuss” túlélési törvény miatt az emberi agyműködésünknek - ami folyton a veszélyt keresi -negativitási elfogultsága van. Ez azt jelenti, hogy a negatív dolgokat könnyebben észrevesszük és sokkal fajsúlyosabbnak éljük meg, mint a pozitív dolgokat. A pozitív dolgokat hajlamosak vagyunk figyelmen kívül hagyni, vagy nagyon gyorsan elfelejteni.

Ma már sokkal inkább igaz az a mondás, hogy ha valaki folyton azon rágódik, hogy mi romlott el, vagy minek kellett volna történni, sokkal többet árt, mint használ, magának és a környezetének egyaránt. Aki negatív dolgot vár, azt is fog kapni, mert arra lesz fogékony, azt szűri ki a világból. Ha egy vezető képes az apró örömeket, sikereket is meglátni és megélni, ha szeme és nyitottsága van arra, hogy mi van már meg, mi az, ami jól megy, ez segíti őt egy támogatóbb - reziliensebb közeg kialakításában is.

8. Hála és köszönet megfogalmazása:

 A hála pozitív érzelemként határozható meg, azok az emberek, akik hálásak, boldogabbnak érzik magukat. Jobb a közérzetük, magasabb az önbecsülésük, és kevesebb szorongást élnek meg. A hála érzése során oxicotin hormon termelődik a szervezetünkben, ami társas kapcsolatokban javítja a kommunikáció pontos megértését, növeli a bizalmat.

Számos jótékony hatása ellenére munkahelyi környezetben hajlamosak vagyunk erről megfeledkezni. Egy nemzetközi felmérés azt találta, hogy míg az emberek mintegy fele rendszeresen köszönetet mond a családtagjainak, az embereknek csak 15% -teszi meg ugyanezt munkahelyen. Ebben a tanulmányban olvasható az is, hogy az emberek 35% -a   azt mondja, hogy a vezetője soha nem mond köszönetet neki.

A reziliencia, bár genetikai háttere van, igenis fejleszthető. Ehhez kellő tudatosságra, ha kell, szemléletváltásra és sok egyéni és csoportos gyakorlásra van szükség. Vezetőként (is) érdemes ezeket szem előtt tartani.

További hasonló tartalmakért látogass el a Legacy Kft. blogjára!