Általánosságban véve a depresszió kialakulásának fokozott kockázatával járnak azok a munkakörök, amelyek eleve stresszesek, keveset fizetnek, és/vagy alacsony társadalmi megbecsültség jár velük. Bármely munkakör depresszióba taszíthat, ami nem illik hozzánk, de az alábbi 10 munka fokozott kockázattal jár mindenki számára.

1. Idős- és beteggondozó

Egyes felmérések szerint az idős- és beteggondozók 10,8%-a szenved depresszióban, amivel ez a foglalkozás érte el a legrosszabb eredményt. Nem is csoda, hiszen igen megerőltető és érzelmileg megterhelő munkáról van szó, ami ráadásul nem is jól fizetett. Kutatások azt is kimutatták, hogy a gondozói munkát végzők körében a depresszió a leggyakoribb, lelki egészséget érintő probléma.

2. Vendéglátóipari munka

Goromba vendégek, alacsony fizetés és az együttérzést nélkülöző főnökök jellemzik ezt a területet, és járulnak hozzá a vendéglátásban dolgozók veszélyeztetettségéhez a depresszió tekintetében. Az amerikai NSDUH (National Survey on Drug Use and Health – Kábítószer-fogyasztásra és Egészségre Vonatkozó Nemzeti Felmérés) adatbázisának adatai szerint az ételt előkészítő és felszolgáló munkatársak állnak a második helyen a depresszióveszélyeztetettség tekintetében. Az adatok szerint a teljes állásban ezen a területen dolgozók több mint 10%-a élt át komoly depressziót életében.

3. Szociális munka

A mások lelki egészségével történő folyamatos foglalkozás noha igen hálás munka lehet, egyúttal nagyon stresszes is, és hatalmas kihívások elé állítja az ebben a munkakörben dolgozókat a saját érzelmi egészségüket tekintve. Az NSDUH adatai szerint a szociális munkások 9,6%-a szenvedett már életében komoly depresszióban.

4. Egészségügy

A nagyon hosszú munkaórák és a stresszes munkakörülmények felelősek elsősorban az egészségügyi dolgozók depressziójának kialakulásáért. A valóság nemigen hasonlít az „orvosos” tévésorozatok csillogó világához, épp ezért ez a munka korántsem való mindenkinek. Felmérések szerint nemcsak a depresszió tekintetében állnak hasonló helyen az egészségügyi dolgozók, mint a szociális munkások, de az orvosok körben az átlagpopulációnál magasabb az öngyilkosságok aránya is.

5. Művészetek

Bizonytalan bevétel, magányosan töltött munkaórák és az elfogadottság hiánya – mindezek hozzájárulnak a depresszió kialakulásához a művészeknél: az NSDUH adatai szerint összesen 9,1%-os körükben a depresszió kockázata.

6. Tanítás

Noha a művészeti tevékenységhez hasonlóan ez a foglalkozás is nagy megelégedettség-érzéssel tölthet el, mégis az oktatásban dolgozók 8,7%-át veszélyezteti a komoly depresszió. Ennek okai az alacsony fizetés, a stresszes szülők, a rosszalkodó gyerekek és a megterhelő adminisztráció.

7. Irodai munka

Noha a csapatmunka jó móka lehet, az irodai munka gyakran unalmas, az itt dolgozók úgy érezhetik, a munkájuk sehová sem vezet, parkolópályára kerültek a karrierjükben, valamint a gyakran túl nagy elvárások és a kontroll teljes hiánya (amihez a bizonytalan gazdasági helyzetben még hozzájárulhatnak a cég jövőjével kapcsolatos aggodalmak) is magyarázza, hogyan került az irodai munka a lista 7. helyére 8,1%-os depressziókockázattal.

8. Karbantartó

Alacsony bérek, szabadtéri munka gyakran rossz időjárási körülmények között, és általában véve rossz, nehéz munkakörülmények jelenthetik a magyarázatot arra, hogy a karbantartóknál miért 7,3%-os a depresszió kockázata az NSDUH adatai szerint.

9. Könyvelés, pénzügyi tanácsadás

Jelentős stresszt okoz a tudat, hogy valaki más vagyonának sorsáért vagyunk felelősek. Emellett a hosszú munkaórák és a hibázástól való félelem is növelik a depresszió kialakulásának kockázatát, ami így 6,7%-os az adatok szerint.

10. Sales

A magas kockázat és a fokozott stressz a magyarázata annak, hogyan kerülhetett bele a sales a TOP10-be – noha (mint mindenhol) itt is érvényes, hogy a munkavállaló stressz-szintjét jelentősen csökkenti, ha a munka neki való, tehát ebben az esetben ha szereti a kockázatot, és jól bánik az emberekkel.

A legboldogabb (azaz a depresszió legalacsonyabb kockázatával járó) munkakörök ezzel szemben az építészeké, a mérnököké és a földmérőké az NSDUH vonatkozó adatai szerint.