A Magyar Szakszervezeti Szövetség alelnöke beszélt az eddigi tapasztalatokról.

A járvány okozta bizonytalanság, óvatosság kedvezőtlenül befolyásolta a magyar vállalkozások innovációs kedvét. 

Az elmúlt évek gazdasági hatása a vállalkozók generációs összetételén is érezteti hatását, újra növekedőben az X generációs vállalkozók száma, de még az idősebb generációk is erősítettek a koronavírust megelőző trendhez képest.

Külföldön, főként a tengerentúlon bevált gyakorlat, hogy a vállalkozások – áruházak, éttermek, szépségszalonok stb. – nagy része franchise hálózathoz csatlakozva kezdi meg működését. Ez a trend már Magyarországra is begyűrűzött, egyre több hazai cég ismeri fel, hogy egy sikeres üzleti koncepció átvétele, számos más előnye mellett azt a kockázatot is csökkenti, amit egy új vállalkozás indítása jelenthet.

Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter a  szeptember 15-ei Kormányinfón elmondta, jelenleg is tárgyalnak arról, hogy kötelezni lehessen az oltásra a munkavállalókat, de egyelőre még nem született döntés az ügyben - számolt be a Piac&Profit. 

Idén júliusban termelő szektorban a tavalyi nyárhoz képest háromszorosára nőtt a diákmunka iránti kereslet az észak-magyarországi megyékben, míg a déldunántúli településeken több mint kétszeres volt a bővülés. Ezt támasztja alá az évi közel 10.000 diákot foglalkoztató, Mind-Diák Szövetkezet legújabb statisztikája is, amely alapján a növekedési trend országosan is megfigyelhető – a diákok munkaórája többszörösére nőtt a tavalyi nyárhoz képest.

Az elmúlt évtized közepétől, a munkaerőhiány megjelenésével párhuzamosan ugrásszerűen növekedni kezdett a munkavállalási céllal Magyarországon tartózkodási engedélyt kérők száma. Míg 2016-ban 14 500 ilyen kérvényt adtak be, addig a pandémia előtti évben már 78 ezren - köztük 45 ezer ukrán állampolgár - akartak nálunk dolgozni - írja a HRCENTRUM.