hero
A vendégmunkások jelenthetik a megoldást a munkaerőhiányra?
Az elmúlt évtized közepétől, a munkaerőhiány megjelenésével párhuzamosan ugrásszerűen növekedni kezdett a munkavállalási céllal Magyarországon tartózkodási engedélyt kérők száma. Míg 2016-ban 14 500 ilyen kérvényt adtak be, addig a pandémia előtti évben már 78 ezren - köztük 45 ezer ukrán állampolgár - akartak nálunk dolgozni - írja a HRCENTRUM.

A pandémia enyhülésével és a munkaerőhiány kiújulásával ismét egyre több gyárban dolgoznak külföldi vendégmunkások. Az elektronika- és gépjárműipar területén többnyire egyszerű összeszerelői munkát végeznek a többségben ukrán és szerb anyanyelvű, illetve a távolkeleti, latinamerikai dolgozók, akiknek tömeges jelenléte egyes ipari parkok környékén komoly feszültségeket szül. Hogy pontosan hányan vannak az országban, arról ugyanakkor a statisztikusok szerint is nehéz megbízható adatokat találni.

Az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság adataiból az mindenesetre látszik, hogy az elmúlt évtized közepétől, a munkaerőhiány megjelenésével párhuzamosan ugrásszerűen növekedni kezdett a munkavállalási céllal Magyarországon tartózkodási engedélyt kérők száma. Míg 2016-ban 14 500 ilyen kérvényt adtak be, addig a pandémia előtti évben már 78 ezren - köztük 45 ezer ukrán állampolgár - akartak nálunk dolgozni. A bevándorlási hatóság adatai csak a kérelmek számát mutatják, a kiadott engedélyekét nem.

Az engedélyezések arányára az Eurostat adataiból azért lehet következtetni, aszerint 2018-ban például Magyarország összesen 55 739 tartózkodási engedélyt adott ki, köztük 31 533-at munkavállalási célból. Bár 2020-ban a munkavállalási engedély-kérelmek száma 60 ezer alá csökkent, miközben a vendégmunkások ezrével utaztak haza, az idei évben ismét egyre jobban érződnek a munkaerőhiány jelei.

Új rendelet, több vendégmunkás

Szijjártó Péter külgazdasági miniszter július elején jelentette be: lehetővé teszik, hogy nem szomszédos, harmadik országbeli munkavállalók átmeneti időre Magyarországra jöjjenek munkaerőkölcsönzőkön keresztül is. Ehhez minősített munkaerő-kölcsönzői kört állapítanak meg. Az erről szóló kormányrendelet szeptember 1-jén lép hatályba, és onnantól kezdve a veszélyhelyzet végéig a külgazdasági miniszter felel a harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásáért is.

„A vendégmunkások behozatalának megvan a gazdasági racionalitása, hiszen valóban egyre kevésbé van elegendő számú olyan magyar munkavállaló, aki a kétkezi, egyszerű fizikai munkákat elvégezné az üzemekben. Van ugyanakkor abban némi ellentmondás, hogy a vendégmunkásokat munkaerőközvetítő vállalkozások »szállítják le« a cégeknek, miközben nekik az az érdekük, hogy minél többször kapjanak ilyen megrendelést – mondta László Zoltán, a Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnöke. Szerinte a magyar gazdaságnak és a hazai vállalkozásoknak elkötelezett munkavállalókra lenne szüksége, akikre stabilan lehet számítani, hiszen ők tudnak valóban értéket teremteni.