hero
Milyen kihívások állnak a munkáltatók előtt a COVID oltás kapcsán?
Az elmúlt időszakban a napról napra változó munkaerőpiaci kihívások mellett a friss járványhelyzeti rendelkezések is dilemmák elé állítják a munkáltatókat: a kormány legutóbbi rendelkezései szerint a cégek elrendelhetik a koronavírus elleni oltás kötelezővé tételét a dolgozóik számára. De hogy is néz ki mindez a gyakorlatban?

A HRFeed Székely Tamást, a Magyar Szakszervezeti Szövetség alelnökét kérdezte arról, milyen visszajelzések és megoldások születtek a sokakat megosztó intézkedések kapcsán.

Ösztönző eszközök az utasítások helyett

„Jelenleg úgy látjuk, hogy a munkáltatók jelentős része nem él vagy nem fog élni a kötelező oltás bevezetésével az egyes munkahelyeken. A visszajelzések alapján úgy tűnik, inkább ösztönző juttatásokkal (például egyszeri bónusz vagy pótszabadság a beoltottak számára) élnek a munkáltatók, illetve vannak példák olyan intézkedésekre, ahol a beoltatlan munkatársak számára kötelező a védőmaszk a cég területén. Sokan térnek vissza a korábbi intézkedésekhez: a közös helyiségekben kötelező a maszkhasználat, illetve a fertőtlenítő"

 – mondta Székely Tamás. –  „A munkáltatók visszajelzései alapján azt látjuk, hogy nem akarják átvállalni az oltással kapcsolatos felelősséget. Jellemzően nem az ő területük az oltások kérdése, nem akarnak infektológiai, virológiai kérdésekben úgy döntéseket hozni, hogy nem kompetensek ezen a területen."

Felmérések egy átfogó pillanatképért

A munkahelyi átoltottság felmérése több munkáltatónál jelenleg is folyamatban van, és a Magyar Szakszervezeti Szövetség is dolgozik azon, hogyan készülhetne egy átfogóbb kép azokról a cégekről, ahol van szakszervezet.

„Fontos lenne látni, hogy az egyes területeken milyen az átoltottság”- mondja Tamás.

„A home office-ba rendelhetők esetén például egyszerűbb kezelni a helyzetet, de a termelő területeket nem lehet hazaküldeni. Az is látszik több cég adatai alapján – bár nem szabad általánosítani -, hogy jelenleg a fizikai munkát végzők között alacsonyabb az átoltottság a szellemi munkát végzőkkel szemben. Van olyan cég, ahol az irodai munkát végzők körében 75-80% oltott, míg a fizikai dolgozók esetében 50% vagy az alatti az arány. Több munkáltatónál készülnek jelenleg is kockázatelemzések, ahol azt nézik meg, milyen kockázatot jelenthetnek a be nem oltottak a közösségre nézve.”

Ugyanakkor az oltásokkal kapcsolatos adatok nyilvántartása sem egyszerű, hiszen az egészségügyi adatok GDPR szempontból szenzitívnek minősülnek, ami adatvédelmi aggályokat is felvethet: „A munkáltatók attól is tartanak, hogyan lehet nyilván tartani szabályosan, ki milyen indokkal - esetleg egészségügyi okból - utasítja el az oltást.”

Hogyan tovább?

Mi lehet a következő lépés a munkáltatók részéről? A szövetség alelnöke szerint az egységes fellépés segíthetne: „Jelenleg a cégek is kivárnak, hogy lesz-e valamilyen általános intézkedés.”

Már az is sokat segítene, ha közelebb kerülne az emberekhez a megoldás, például fizikailag is egyszerűbben elérhető, munkavállalói plusz erőfeszítéseket nem igénylő megoldásokkal: „Mi azon dolgozunk, hogy közösen indítsunk kampányt a munkavállalók körében, nagy kérdés, hogy az állam tud-e biztosítani oltóanyagot, oltót a munkahelyeken." 

A cikk eredetileg a HRFeed oldalán jelent meg.