A nettó bérek növekedésében több tényező játszik szerepet: a minimálbér és a garantált bérminimum idei emelése mellett az adókedvezmények rendszerének módosítása is befolyásolta a fizetések alakulását. 

Németh Dávid, a K&H vezetője elemzője elmondta, a keresetek idei alakulásánál érdemes a magánszektort nézni, mivel a fegyverpénz-kifizetés torzítja a teljes képet. A vállalkozásoknál júniusban a nettó bérek kevesebb mint 9 százalékkal nőttek, ami még mindig jelentősnek mondható, ám elmarad a korábbi hónapokban látott két számjegyű dinamikától. Az első félévben a magánszférában a nettó reálkeresetek több mint 8 százalékkal nőttek, szemben a teljes gazdaságra vonatkozó majdnem 12 százalékos emelkedéssel, ami részben a fegyverpénz-kifizetésnek köszönhető. 

A friss adatokból az is látszik, hogy a mediánbérek és az átlagbérek közötti különbség csökkent, azaz záródik a bérolló. Ez annak köszönhető, hogy az alsó jövedelmi ötödökben ütemesebb volt a béremelkedés, mint a magasabbakban. Kiderült továbbá a részletes számokból, hogy júniusban a versenyszférán belül több alágazatban, például a pénzügyi szektorban és vendéglátás, szálláshely-szolgáltatásban kevesebb mint 6 százalékkal nőtt a bruttó átlagbér, a humán egészségügyben és a szállítás-raktározásban pedig az 5 százaléktól is elmaradt az éves növekedés. 

A szakember szerint érdekes kérdés lesz a jövőben, hogy a most megjelent júniusi adatokból látható lassulás mennyire lesz tartós. Hozzátette: “Összességében mindenképp a bérdinamika lassulását várjuk a következő időszakban. Részben azért, mert a béremelés mértéke jóval meghaladja a vállalatok termelékenységnövekedését, ami hosszú távon nem fenntartható és ez Magyarország versenyképességét is rontja.”