A hetekig tartó 35-40 fokos hőségben a lakásban is nehéz volt hűvöset tartani, de elgondolkodtunk már azon, mi történik egy több tízezer négyzetméteres irodaházban vagy bevásárlóközpontban? Hogyan lehet óriási épületeket hűteni úgy, hogy ne omoljon össze az áramellátás, és mi történik, ha egy irodaházban hirtelen elmegy az áram? Az ICON Real Estate Management szakértői lerántják a leplet a nagyvárosi épületek rejtett működéséről.
Amikor a nyári csúcsban belépünk egy hűvös irodába, természetesnek vesszük, hogy működik a légkondi, égnek a fények és csúsznak a liftek. Ám a háttérben komoly „láthatatlan munka” folyik: a tartós kánikula és az alacsony folyóvízszintek miatti erőművi korlátozások idén nyáron megmutatták, hogy a nagyépületek üzemeltetőinek is fel kell készülniük a váratlan krízishelyzetekre.
Láthatatlan trükkök: hogyan lehet energiát spórolni anélkül, hogy megizzadnánk az irodában?
Amikor egy épületnek gyorsan csökkentenie kell az energiafogyasztását, a cél az, hogy a bent lévő dolgozók vagy vásárlók ebből a lehető legkevesebbet vegyenek észre. Az Flück Róbert üzemeltetési szakértő szerint erre nem mindig méregdrága új berendezésekre van szükség, hanem okos, napi finomhangolásokra:
- Irodaidőhöz igazított hűtés: Amikor este kiürül az irodaház, vagy péntek délután már kevesebben dolgoznak bent, a gépészet is azonnal visszavesz a teljesítményéből.
- Világítás csak ott, ahol ül valaki: A fényeket ma már sok helyen szintenként, a bérlők tényleges jelenléte alapján vezérlik.
- Okos öntözés: A zöldterületek locsolását is felülvizsgálták, hogy a legkisebb vízpazarlással és energiafelhasználással éljék túl a növények a szárazságot.
- Napi „időjárás-figyelés”: Az üzemeltetők minden reggel elemzik a várható hőmérsékletet és fogyasztási adatokat, így már a hőségcsúcs előtt felkészítik az épületet.
„A nyáron kialakult helyzet megmutatta: sokszor már apró beállításokkal is hatalmas energiamegtakarítás érhető el. Ha az épület hűtését és világítását a valós használathoz igazítjuk, a bent dolgozók szinte semmit nem érzékelnek a változásból, mégis érdemben csökken az épület terhelése” – mutat rá Flück Róbert, az ICON Real Estate Management üzemeltetési igazgatója.
Mi történik, ha elmegy az áram? Bennragadunk a liftben?
Az egyik leggyakoribb félelem, hogy egy hálózati kimaradás esetén sötétbe borul az egész épület, és megállnak a liftek. A valóságban a modern és jól karbantartott épületek védelmi rendszerekkel készülnek az ilyen helyzetekre:
- A „láthatatlan” átkapcsolás: Számos nagyobb épület úgynevezett kettős betáplálással rendelkezik. Ez azt jelenti, hogy ha az egyik elektromos hálózat kiesik, az épület automatikusan átvált a másikra – ebből a bent tartózkodók sokszor semmit nem vesznek észre.
- Mi működik tovább teljes áramszünetnél? Ha minden áram elmegy, a szünetmentes tápegységek (akkumulátorok) azonnal életbe lépnek. Ezek nem a klímát hűtik tovább, hanem a legkritikusabb biztonsági rendszereket táplálják: a tűzjelzőket, a menekülési útvonalak irányfényeit, a beléptetőkapukat és a biztonsági kamerákat.
- Meddig bírják az akkuk? A kritikus rendszerek az akkumulátorok kapacitásától függően jellemzően 15–30 percig, de jobb esetben akár 1–2 órán át is biztonságosan üzemelnek.
- Mi lesz a liftekkel? Az épület kialakításától függ: sok helyen a liftek egy része kiemelt hálózaton van, így áramszünet esetén is leviszi az utasokat a legközelebbi emeletre, és kinyitja az ajtókat.
Bár azt gondolhatnánk, hogy csak a legújabb, méregdrága irodaházak képesek kezelni egy ilyen válsághelyzetet, a szakértők szerint ez nem az épület korán múlik.
„Egy újabb irodaháznál a tervezéskor már alapelv volt az energiahatékonyság. Ugyanakkor egy régebbi épület is lehet rendkívül ellenálló, ha az elmúlt években nem csillogó felújításokra, hanem okos gépészeti korszerűsítésre költöttek. A kulcs nem a luxus, hanem az előrelátó üzemeltetés” – hangsúlyozza Flück Róbert.
A szakértők szerint a szélsőséges időjárási események és a hálózati ingadozások a jövőben sem tűnnek el, így a nagyépületek felkészültsége a mindennapi biztonságunk részévé válik.


