Miért nem érkezik meg sok szervezetnél a várt megtérülés? Hogyan alakítja át az AI a munkaerőpiacot? Miként készíthetők fel a változásra a vezetők és a munkavállalók? Milyen jogi keretek között használható felelősen a mesterséges intelligencia a HR-ben? És hogyan lehet az AI-t úgy beépíteni a szervezet működésébe, hogy az valóban támogassa a jövőbeli workforce-stratégiát? Ezekre a kérdésekre keressük a választ július 22-én az AI-optimalizált HR folyamatok online workshopon.

A mesterséges intelligencia már nem távoli lehetőség és nem is kizárólag technológiai kérdés. Egyre több szervezet próbál ki AI-alapú megoldásokat a kiválasztásban, az adatelemzésben, a munkakörök újragondolásában vagy a napi HR-folyamatok támogatásában. A valódi kérdés azonban ma már az, hogyan lehet az elszigetelt kísérletekből stratégiai szintre lépni.

A HRPOWER szakmai eseményén kutatói, tanácsadói, jogi, HR-technológiai és nagyvállalati nézőpontból járjuk körül, mit jelent az AI valódi alkalmazása a HR-ben. A program interaktív előadásokra, gyakorlati példákra és esettanulmányokra épül.

Hol tart valójában az AI a HR-ben?

Az elmúlt időszakban számos szervezet indított AI-pilotokat, vezetett be új eszközöket vagy kezdett kísérletezni automatizált megoldásokkal. A technológia elérhetősége azonban önmagában még nem jelent valódi transzformációt. A következő lépéshez már többre van szükség: világos üzleti célokra, megfelelő szervezeti és adatstruktúrára, mérhető eredményekre és olyan workforce-stratégiára, amely képes összekapcsolni a technológiai lehetőségeket az emberi erőforrásokkal.

Kadocsa Fanni, a Hybridge Consulting alapítója több programpontban is azt mutatja meg, hogyan lehet a szervezeti AI-kísérletekből valódi, mérhető HR-stratégiát építeni. Előadásaiban arra keresi a választ, miért marad el sok szervezetnél a várt megtérülés, és milyen feltételek szükségesek ahhoz, hogy a HR pilot-szintről stratégiai működésre váltson.

A programban szó lesz arról is, hogyan válhat a workforce-modell az AI-skálázás alapjává, hogyan fordítható le az AI hatása számszerű döntésekre, és miként épülhet fel egy olyan munkaköri architektúra, amely már az AI-korszak szervezeti kihívásaira is képes reagálni.

Mit mondanak az adatok az AI munkaerőpiaci hatásairól?

Az AI nemcsak a szervezetek belső működését alakítja át, hanem a teljes munkaerőpiacra hatással lehet. Koren Miklós, a Central European University tanára adatvezérelt nézőpontból vizsgálja meg az AI és a munkaerőpiac kapcsolatát.

Milyen trendeket látunk már most? Hogyan változhatnak a munkakörök és a készségigények? Milyen kérdéseket kell feltennie egy HR-vezetőnek, ha az AI hatását nem megérzések, hanem adatok alapján szeretné értelmezni? Az előadás abban segít, hogy pontosabb képet kapjunk arról, milyen átrendeződésekre érdemes felkészülni a munkakörök, a kompetenciák, az utánpótlás és a szervezeti döntések területén.

Az AI-átalakulás emberi oldala

A technológiai transzformáció sikerét ritkán maga a technológia dönti el. Legalább ilyen fontos, hogyan reagál a szervezet a változásra. Ferenczi-Dintsér Andrea, a Hammel & Hochreiter Business & Management Consulting Kft. Chief Knowledge & Strategic Relations Officere az AI-átalakulás emberi oldalát helyezi fókuszba.

Hogyan kommunikáljunk egy olyan változásról, amely sok munkavállalóban bizonytalanságot kelthet? Hogyan készíthetők fel a vezetők és a csapatok az új működésre? Mitől válik az AI-bevezetés valódi szervezeti transzformációvá, és mikor marad pusztán technológiai projekt? Az előadás középpontjában a kommunikáció, a változásvezetés és a szervezeti felkészítés áll.

EU AI Act a HR-ben: mi változik 2026 augusztusa után?

Az AI HR-alkalmazása nemcsak hatékonysági, hanem jogi és megfelelési kérdés is. Vári Csaba, a Baker McKenzie ügyvédje, az IP Tech csoport vezetője azt mutatja be, mit jelent az EU AI Act a HR számára, milyen kockázatokkal kell számolni, és hogyan készülhetnek fel a szervezetek a szabályozottabb AI-működésre.

A HR-ben használt mesterségesintelligencia-megoldások esetében egyre fontosabbá válik a felelősség, az átláthatóság és a jogi megfelelés kérdése. Hol húzódnak a felelősségi határok? Milyen kötelezettségekkel kell számolnia a HR-nek? Milyen szervezeti és működési keretekre lesz szükség ahhoz, hogy az AI használata ne csak gyors és hatékony, hanem jogilag is megfelelő legyen?

AI a kiválasztásban: hol kezdődik a felelős használat?

A toborzás és kiválasztás az egyik olyan HR-terület, ahol az AI már most is kézzelfogható változásokat hoz. Illés Kata, az Indivizo társalapítója és AI termékstratégája élő példán keresztül mutatja be, hogyan működhet egy AI-támogatott kiválasztási rendszer az automatizált videointerjútól a jelöltek rangsorolásáig.

Az előadás nemcsak a technológiai lehetőségekre, hanem a kockázatokra is fókuszál. Mit jelent a magas kockázatú besorolás? Hogyan oszlik meg a felelősség a fejlesztő és a felhasználó szervezet között? Milyen lépésekkel építhető fel egy felelős AI-irányítási keretrendszer? A résztvevők gyakorlati képet kaphatnak arról, hogyan lehet az AI-t egyszerre hatékonyan és felelősen használni a kiválasztásban.

Strukturálatlan adatoktól a skill-ontológiáig

Hogyan néz ki mindez egy nagyvállalati HR-projektben? Szegedi Tamás, a Magyar Telekom képzési vezetője egy konkrét nagyvállalati esettanulmányon keresztül mutatja be, hogyan épülhet fel egy AI-támogatott, skill-alapú munkaköri architektúra.

A résztvevők megtudhatják, mire használható valóban jól az AI egy ilyen projektben, hol képes érdemi eredményt hozni, és mely pontokon marad továbbra is nélkülözhetetlen a HR-szakmai és tanácsadói döntés. A skill-alapú gondolkodás ugyanis ma már nemcsak fejlesztési kérdés. Segíthet pontosabban feltérképezni a szervezet meglévő képességeit, azonosítani a jövőbeli tudásigényeket és tudatosabban tervezni a fejlesztési irányokat.