Hogyan készítsen fel az oktatás olyan feladatokra, amelyek ma még nem léteznek? Miből származhat versenyelőny, ha a mesterséges intelligencia egyre több vállalat számára hozzáférhető? Az október 14–15-én, a Forest Center Debrecenben megrendezett első DBSC Business Services Forum a szolgáltatóközpontok átalakulásával és a változó vállalati kompetenciaigényekhez igazodó képzésekkel foglalkozott.
A Debrecen Business Service Centers, a PwC Magyarország és a VOSZ Hajdú-Bihar vármegyei szervezete együttműködésében megvalósult konferencia résztvevői szerint a szektor további növekedését elsősorban a magasabb hozzáadott értékű, tudás- és technológiaintenzív tevékenységek vonzása alapozhatja meg. Ehhez szorosabb együttműködésre van szükség a vállalatok, az oktatás és a helyi gazdaságfejlesztés szereplői között, valamint célzottan kell fejleszteni a vidéki tudásközpontokat.
A szolgáltatóközpontokban felhalmozott tudás akkor erősítheti a régió gazdaságát, ha a nagyvállalatok, a kkv-k és az egyetemek együttműködésében is hasznosul. Hosszu Róbert, a DBSC képviselője a tudásmegosztás és a kkv-k bevonásának lehetőségeire hívta fel a figyelmet, Balogh Károly, a VOSZ Hajdú-Bihar vármegyei elnöke pedig azt emelte ki, hogy a közös tanulás nemcsak a vállalkozásokat, hanem az egész régiót erősítheti.
Kis Tünde, a PwC Magyarország igazgatója és debreceni irodájának vezetője szerint ehhez a növekedés súlypontját is át kell helyezni: „A jövőben már nem elsősorban a volumen növelésére, hanem a magasabb hozzáadott értékű, tudás- és technológiaintenzív tevékenységek Magyarországra vonzására és megtartására szükséges fókuszálni. A siker abban rejlik, hogy mennyire tudjuk összekapcsolni a tehetséget, az üzleti lehetőségeket és a városban rejlő potenciált.”
Az AI üzleti értéke a folyamatokban mutatkozik meg
Az első szakmai nap azt vizsgálta, hogyan alakítja át a technológia a szolgáltatóközpontok működését. Ewelina Kuś, a PwC Lengyelország igazgatója a globális üzleti szolgáltató szektor trendjeit bemutatva arra is kitért, hogy a technológiai fejlesztésekkel párhuzamosan a munkatársak képességeit és a munkaerő-tervezést is fejleszteni kell.
Palkovics Bálint, a 4iG BD menedzsere szerint az AI széles körű hozzáférhetősége önmagában nem javítja a vállalatok teljesítményét: az eszközöket be kell építeni a működésbe. Az általa bemutatott megközelítés a vállalati folyamatok felmérésével kezdődik, majd azok megtervezésén és digitalizálásán át jut el a fejlesztéshez és az eredmények értékeléséhez.
Nagyvállalatok és kkv-k együtt nőhetnek tovább
Hosszu Róbert, az Emerson NI ügyvezető igazgatója és a DBSC képviselője, valamint Nagy Csaba, az OMIKRON ügyvezető igazgatója részvételével zajló kerekasztal azt vizsgálta, hogyan válhat a nagyvállalatok és a kkv-k együttműködése mérhető üzleti eredménnyé. A résztvevők a technológiai megoldások átvételét, az új üzleti modellek kialakítását, a tehetségek fejlesztését, a vezetői szemlélet megújítását és a gyors alkalmazkodást emelték ki. A DBSC konkrét kapcsolódási lehetőségek kialakításával segítheti a régió vállalatainak együttműködését.
A képzéseknek gyorsabban kell követniük a vállalati igényeket
A második szakmai napon a szakpolitikai és az egyetemi nézőpont bevonásával a résztvevők azt vizsgálták, hogyan követheti gyorsabban a felsőoktatás a vállalati kompetenciaigények változását. Dr. Kőfalusi Eszter, az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium felsőoktatásért felelős helyettes államtitkára a képzési kínálat megújításának szakpolitikai terveit, dr. Bács Zoltán, a Debreceni Egyetem rektora pedig az egyetemi fejlesztések és a vállalati együttműködések szerepét mutatta be.
A képzéseknek olyan feladatokra is fel kell készíteniük a jövő szakembereit, amelyek ma még nem léteznek – hangzott el a délelőtti előadásokat követő panelben. A szakmai tudás mellett olyan készségeket és tanulási képességet kell fejleszteni, amelyekkel a munkavállalók 5–10 év múlva is alkalmazkodni tudnak az új feladatokhoz.
Kis Tünde nyitóbeszédében a vidéki tudásközpontok célzott fejlesztését, az iparági igényekhez igazodó specifikus képzések megjelenését, valamint az angol és a német nyelvi kompetenciák erősítését emelte ki. A vállalati és oktatási szereplők a panelbeszélgetés során a kompetenciaigények és a képzési kínálat rendszeres összehangolását sürgették.
Nem kevesebb szakember kell, hanem más tudás
Az új munkakörök a toborzást, a munkatársak fejlesztését és az oktatást is átalakítják. „A vállalatoknak a technológiai változások mellett is szükségük lesz szakemberekre, de más képességek kerülnek előtérbe” – mutatott rá Stéger Csilla, a PwC Magyarország oktatási tanácsadó csapatának igazgatója, „A jövő munkaereje” című kerekasztal vezetője.
A beszélgetésben az újratanulás, a gyors alkalmazkodás, a nehézségekkel való megküzdés és az érzelmi intelligencia növekvő jelentőségét emelték ki. A fejlődésre való nyitottság életkortól függetlenül meghatározó lesz. A Debreceni Egyetem, a transcosmos, az OMIKRON és az Optimonk képviselői saját szervezetük tapasztalatai alapján a jövőálló készségek közül elsősorban az empátiát, a kritikai gondolkodást, a problémamegoldást, a rendszerben gondolkodást és az együttműködést emelték ki.
A munkakörök tartalma és környezete folyamatosan változik, ezért a vállalati kompetenciaigények és a képzési kínálat összehangolása nem egyszeri feladat. A munkaadóknak és az oktatási intézményeknek rendszeresen egyeztetniük kell arról, milyen tudásra és készségekre lesz szükség az új feladatok ellátásához.
Magasabb tudásigényű feladatok hozhatnak további növekedést
Az AI és az automatizáció bevezetése a munkafolyamatok átalakítását is megköveteli. A munkatársaknak ehhez új ismeretekre van szükségük, a képzéseknek pedig követniük kell a vállalatoknál megjelenő feladatokat és kompetenciaigényeket.
A vidéki szolgáltató szektor bővüléséhez képzett munkaerőre, magasabb hozzáadott értékű üzleti tevékenységekre és vonzó városi környezetre van szükség. A helyi gazdaságfejlesztés feladata, hogy rendszeres együttműködést alakítson ki a vállalatok és az oktatási intézmények között, és a képzéseket a tényleges munkaerőpiaci igényekhez közelítse. Debrecenben, Nyíregyházán és Miskolcon az hozhat további növekedést, ha a helyi tudásbázisra több szellemitőke-igényes üzleti tevékenység és beruházás épül.
„A PwC feladata ebben az, hogy a nemzetközi üzleti szolgáltató szektor tapasztalatait a helyi szereplők számára is alkalmazhatóvá tegye. Debreceni jelenlétünkkel olyan szakmai párbeszédet szeretnénk ösztönözni, amely a konferencia lezárultával is folytatódik, és konkrét vállalati együttműködésekhez vezet” – fogalmazott Farkas Gábor, a PwC Magyarország adó- és jogi üzletágát vezető cégtársa.
