hero
Szakértők szerint csakis így érdemes kialakítani a hibrid munkavégzés kereteit
Ahogy a járvány okozta korlátozások lassan feloldódni látszanak, úgy tér vissza a munkavégzés is a normál kerékvágásba, ami azt jelenti, hogy 18 hónap távmunka után itt a hibrid felállás ideje. Az elmúlt hónapokban szinte minden irodai dolgozó feltette magának a kérdést, hogy mikor kell visszatérni az irodába. A munkáltatók is rengeteget foglalkoztak az új rendszer kialakításával, mivel nyilvánvalóvá vált, hogy a teljes visszatérés nem hozna osztatlan sikert – írja a HRCentrum.

A CMI (Chartered Management Institute) felmérése szerint a munkáltatók fele szeretne teljesen visszatérni az irodai munkavégzésre, ám mintegy 48 százaléka attól fél, hogy a rugalmasság teljes hiánya felmondásokkal járna. A megoldás valahol a kettő között rejlik, a hibrid munkavégzésben, ami például két nap irodai munkát, és három nap távmunka napot jelentene. A Szilícium-völgy tech-óriásai természetesen ebben is mutatták az irányt, a Google, A Microsoft, és az Apple a hibrid munkavégzést részesítik előnyben a teljes távmunka, vagy teljes irodai munka helyett. Ezt a felállást több cég is gyakorlatba szeretné helyezni, viszont a munkavállalókat ez is kihívás elé állítja. Hogyan szervezhető meg hatékonyan a hibrid munkavégzés? Erre keresi a választ a The Guardian összeállítása.

Anne Francke, a CMI kutatója szerint azok a cégek nyernek a legtöbbet a váltáson, akik a legrugalmasabbak dolgozóikkal szemben: „A világjárvány előtti időben uralkodó munkahelyi beállítottság már nem nyújt sok lehetőséget, a kontroll és a helyszín helyett az a fontos, hogy milyen munkát végez a munkavállaló, és hogyan végzi azt.”

Mit mondanak a szakértők?

Dr. Heejung Chung kutató szerint a munka, és magánélet egyensúlyának megtartása hozzájárul ahhoz, hogy eredményesebb munkát végezzenek a dolgozók, így mindenképp egészséges választás, ha a munkavállalót is bevonják a hibrid munkavégzésre vonatkozó döntésekbe.

Jo Burkill, a TimeWise rugalmas munkavégzéssel foglalkozó szakemberét is megkérdezték, aki elmondta: „Ahhoz, hogy a hibrid munkavégzés rendszerében mindenki egyenlően részt tudjon venni, fontos, hogy a szabályok felállításánál, és a döntéseknél mindenki jelen tudjon lenni. Továbbá az egyenlőtlenségek elkerülése végett az is fontos, hogy az irodában töltött napok kötöttek legyenek.”

A kutató azt is hozzátette, hogy a hibrid átállást elő lehet készíteni fokozatosan is. A meetingekre, értekezletekre mindenki kapcsolódjon be online, legyen jelen a munkavállaló, kommunikáljon, ezáltal is egyszerűbb lesz a heti két napos irodai munkához való visszatérés.

18 hónap után a munkavállalók egy részét szorongással tölti el az irodába való visszatérés gondolata. Francke kiemeli, hogy a munkáltató részéről ezt is figyelembe kell venni. A nagyobb rugalmasság, és a kommunikáció pozitívan hat a munkavállalókra, és a munkavégzésre.

Az elmúlt időszakban, a távmunka mellett visszaestek a munkahelyi hiányzások, betegszabadságok száma. A hibrid munkavégzés tehát mérhetően hozzá tud járulni a munkavállalók mentális egészségéhez, valamint produktivitásukhoz is. Ezért is érdemes teret hagyni a párbeszédnek.

Itthon már rendelet is van a távmunkáról

Magyarországon is terjed a távmunka, amelyet a július 3-ai hatállyal módosított kormányrendelettel is támogattak. Az új rendelet alapján amennyiben a felek nem egyeznek meg másban, úgy a munkavállaló heti 1-2 napot dolgozhat az irodából, míg a többi napokon távmunkában végezheti feladatait. Amennyiben a munkáltató szeretné munkavállalóját heti 3 napot az irodában tudni, erről külön kell megállapodni.

A PwC Legal munkajogászai hangsúlyozzák: az új szabályozás alapján érdemes a céges távmunka-szabályokat újragondolni, és amennyiben a felek el kívánnak térni a kormányrendeletben foglaltaktól, úgy a feltételeket megállapodásokban rögzíteni. A megállapodások e-mailben vagy digitális platformon is megköthetőek, nem szükséges a papíralapú, aláírással ellátott verzió létrejötte.

A járvány alatt bevezetett rugalmasabb munkavégzésnek köszönhetően a magyarok csaknem 40 százaléka kipróbálhatta magát akár rövidebb időre is távmunkában, negyedük pedig teljesen home office-ban folytatta tovább munkáját.

A Comnica országos, reprezentatív kutatása a távmunka magyar munkavállalókra tett pozitív hatásairól számolt be. A kezdeti nehézségek után a magyarok is bátrabban álltak hozzá a távmunkához, elmúlt az első időszakban tapasztalható jelenlét demonstrálási hullám, és bátrabban engedték meg maguknak a pihenők beiktatását, valamint az online ügyintézéseket is.

„Sokaknak annyira bevált a home office, hogy a legszívesebben többé be sem mennének az irodába, hiszen hatékonyabban tudnak dolgozni, és az utazási időt is megspórolják. Másoknak viszont végképp elegük lett abból, hogy az otthonuk a munkahelyük is. Mindkét nézőpont érthető, így a legtöbb cég valószínűleg a hibrid felállás mellett dönt” - mondta Pápai Bernadett Comnica HR-vezetői posztját is betöltő szakértő.