A melbourne-i The Digital Picnic nevű ügynökség irodájában gyakran üresen állnak az asztalok – írja a BBC. A szervezet havonta mindössze hat napra kéri be munkatársait az irodába, hétfőnként és csütörtökönként. A hónap első hetén teljes home office van, alig van meeting, ügyfélkapcsolat pedig semennyi. Aki nem szeretne bejárni, annak a cég teljes távmunka lehetőséget kínál.
Cherie Clonan, az ügynökség alapító-vezérigazgatója szerint nem a dolgozókat kell hajtani, hanem a körülményeket kell úgy alakítani, hogy mindenki a legjobbat hozza ki magából. „Azt szeretnénk, hogy a legjobbat hozzák ki magukból a munkatársakat”.
Mit látsz, amikor egy munkahely nem fogad be?
Clonan autista, és ezt nem titkolja. Ezért is figyel különösen arra, hogy a neurodivergens munkatársak – például ADHD-val, diszlexiával, diszpraxiával vagy autizmussal élők – biztonságban és megértésben dolgozhassanak. Nála a mentális egészség kiemelt téma. „A mentális egészség fontosabb, mint valaha”– fogalmazott.
A WHO adatai szerint a depresszió és a szorongás évente 12 milliárd munkanapot vesz el a világgazdaságtól. Egyetlen dollár, amit mentális egészségvédelemre költenek, négy dollárt hoz vissza a termelékenységben. A WHO szerint ez nemcsak erkölcsi kérdés, hanem okos üzleti döntés is.
Clonan a digitális marketingiparban sok toxikus munkahelyet látott. Szerinte ott, ahol a vezetőt csak a profit érdekli, és semmit sem tesznek a mentális egészségért, a dolgozók vagy kiégnek, vagy nem is maradnak a szakmában. A saját cégénél ezért olyan vezetési modellt alkalmaz, amit a vezetéstudományban „érzelmi színkódolásnak” hívnak.
A „kék zónában” vannak azok, akik jól érzik magukat, gyógyultak, motiváltak, és remekül teljesítenek. A „zöld zóna” az, ahol az emberek túlzottan megfelelnek másoknak – sok neurodivergens ember itt van, mert ez egyfajta traumaalapú megfelelési reakció. A „piros zónában” pedig azok vannak, akik dühösek, kiégtek, bizalmatlanok. Ők állandó védekező állapotban vannak. Clonan rendszeresen emlékezteti őket: „Itt biztonságban vagy. Azt akarjuk, hogy szárnyalj a karrieredben – ehhez viszont tudnunk kell, mire van szükséged.”
Milyen kézzelfogható hatásokat láttál?
A The Digital Picnic onboarding csomagjához zajszűrő fejhallgató is tartozik, a fagyasztóban pedig készételek várják a munkatársakat – akár bent fogyasztanák el, akár hazavinnék. A munkaidő nincs fixálva: a munkatársak saját bioritmusuk szerint dolgozhatnak.
A cég költségkeretet különít el az ADHD- és autizmusvizsgálatok fedezésére – ez 800 ezer és 1,6 millió forint közé esik munkavállalónként. Minden hónapban jár egy extra „életnap”, azaz fizetett szabadnap. A transz kollégákat a cég egyszeri 400 ezer forintos támogatással, 5 extra fizetett szabadnappal, valamint adminisztrációs és ruhapótlási kerettel is segíti.
Clonan szerint ez nem jelent nagyobb költséget, mint amit más cégek évente tanfolyamokra és tréningekre fordítanak. „Ez rövid távú befektetés a hosszú távú sikerért”– mondja. Egy új munkatárs felvétele ugyanis átlagosan 13 millió forintba kerül.
A cég bevétele négy év alatt 4 000 ausztrál dollárról (kb. 1,2 millió forint) 4 millió ausztrál dollárra (kb. 1,2 milliárd forint) nőtt. Ez az időszak egyébként a marketingipar egyik legnehezebb éve volt. Miközben más cégek csoportos leépítéseket hajtottak végre, ők stabil csapatot tudtak megtartani, sőt fejleszteni.
„Fizess jól, bánj jól az embereiddel. Ennyi az egész. Ez a siker kulcsa”
– vallja Clonan.
Mit rontanak el a szervezetek a neurodivergens munkavállalókkal kapcsolatban?
Clonan szerint sok helyen csak a zsenialitást vagy a hatékonyságot emelik ki, ami nem hoz valódi fejlődést. Nála először biztonságos környezetet építenek, ahol az emberek kibontakozhatnak. Azt is elfogadják, ha valaki nem vágyik vezetői pozícióra. Szerinte a karrierút nem feltétlenül jelent vezetővé válást.
„És azt is le kell bontanunk, hogy az autista emberek nem alkalmasak vezetésre. Ha így lenne, miért keresnének meg kéthetente, hogy tanuljanak tőlem?” – teszi hozzá.
(Borítókép: Adobe Stock)
