HRPOWER: Hogyan látod a HR szakma jövőjét Magyarországon, tekintve az állandó változást és a digitális fejlődés rohamos terjedését?

Horváth Ádám (H. Á.): Sok a szó, kevés a valódi tett. Általános jelenség, hogy a napi tűzoltás, a beeső ad hoc feladatok és a párhuzamosan futó ilyen-olyan projektek kapacitásmaximumra terhelik a HR csapatot. Ilyenkor egyetlen célod van: a víz felett tartani a fejedet. Nonstop tányérpörgetésnél nem az AI stratégián gondolkozol, hanem arra figyelsz, hogy melyik tányér fog éppen leesni.

Persze vannak üdítő kivételek. Ilyenek, ahol az elmúlt évek vállalati rekordprofitjaiból rendszerfejlesztésekre is fordítottak összegeket, vagy sikerült kialakítani egy HR adatstratégiát, ami alkalmassá teszi a HR funkciót az AI adta lehetőségek kihasználására. Szerencsére vannak olyan helyi hősök – HR vezetők –, akik érzik az üzleti igényt, stratégiai szinten kezelik például az employer brandinget, üzleti eredményt várnak el tőle, és board szintre riportáltatják az eredményeket. Ők azok, akik már 3 évvel ezelőtt képezték magukat mesterséges intelligencia területen, és a változások élén állnak.

Digitális területen azonban a mai magyar HR valóság sok helyen még mindig az Excel táblákban kezelt jelölt, a full-text karrier oldal, az e-mailben leadott jelentkezés, a papíron adminolt személyügy és a kézműves riporting. Ennek fő okai a digitálisan jól képzett HR vezetői réteg és a stratégiai HR szemlélet hiánya, a reaktív működés és az éveken keresztül elspórolt büdzsék.

A világ TOP 50 vállalata közül jelenleg 20 amerikai, 13 kínai. Európa lemaradt. Aki a HR és a digitális fejlődés jövőjét szeretné megérteni, annak elsősorban az Egyesült Államok vezető vállalatainak gyakorlatait érdemes követnie.

HRPOWER: Szerinted mit érdemes 2024-ben a HR kommunikációnk során fókuszba helyezni?

H. Á.: Azt, amire a szervezetnél valódi üzleti igény van.

HRPOWER: Zsűritagként mit keresel a HRKOMM idei pályázataiban, milyen szempontok szerint nézed majd a munkákat?

H. Á.: Nagy mérföldkő idén, hogy a nemzetközi versenygyakorlat mintájára mostantól egy előre megadott pontszámrendszer szerint értékel a zsűri. Így minden pályázó a lehető leginkább objektív elbírálásban részesül. Nem árulok zsákbamacskát, szigorú zsűritag vagyok. Ugyanakkor mindig nagy örömmel javaslom arany díjra azokat a kiváló pályamunkákat, amelyek a nemzetközi szakmai színvonalhoz mérve is megállják a helyüket. Ebben a szempontmixben a HR kommunikációs aktivitások stratégiai illesztése és az üzleti eredményesség kimutathatósága kulcsfontosságú.

HRPOWER: Milyen jó tanácsot adnál a pályázóknak?

H. Á.: Beszéljenek olyanokkal, akik már nagyobb rutinnal rendelkeznek és eredményesek voltak a korábbi években. Írjanak rájuk LinkedIn-en és kérjenek szakmai segítséget egy kávé mellett.

HRPOWER: Véleményed szerint mit kell tennie egy nevezőnek, hogy a HRKOMM-on arany díjban részesüljön?

H. Á.: Aki aranyat kap, annak a globális versenyeken is meg kell állnia a helyét, hiszen ott a magyar HR kommunikáció szakmát képviselik a pályázók. A HRKOMM arany díjasainak az EBMA, Stevie, RAD, Global HR Excellence pályázás a következő szint. Az a tapasztalat, hogy eredményesek lehetnek Londonban vagy New Yorkban is.

Eseményajánló:

Idén újra megrendezésre kerül a HRKOMM Award, amely a legrégebbi és legnagyobb hazai HR-kommunikációs megoldások versenye, ahol aktualizált kategóriarendszerrel és a nemzetközi szinthez igazodó értékelési szempontokkal várja a zsűri pályázataitokat.

A HRKOMM Award nyertesei (arany, ezüst, bronz) és döntősei pontszerzők a HRPOWER HR/Toplistán és az APEX PR Toplistán.