A Varsovia Egyetem 2026-os kutatása szerint Magyarországon az érettségizett átlagkeresethez képest egy alapdiploma (BA/BSc) átlagosan nagyjából 200 000 forintos (40 százalékos), egy mesterdiploma (MA/MSc) pedig már 450 000 forintos (közel 97 százalékos) kereseti előnyt jelenthet. A számítások alapján ez éves szinten – a végzettségi szinttől függően – megközelítőleg 2,8-6,8 millió forintos bérkülönbséget is jelenthet.

A friss felmérés kiindulópontja az érettségizett átlagkereset volt: a KSH-adatok alapján ez bruttó 587 352 forint jelenleg, miközben az alapdiplomások átlagosan bruttó 823 468 forintot, a mesterdiplomások pedig bruttó 1 155 117 forintot keresnek Magyarországon. Ez azt jelenti, hogy a különbség alapdiplomával havi bruttó 236 116 forint (éves szinten 2,83 millió forint), mesterdiplomával pedig havi bruttó 567 765 forint (éves szinten 6,81 millió forint) lehet az érettségizett szinthez képest.

Noll-Batek Frigyes, a Varsovia Üzleti és Alkalmazott Tudományok Egyetemének prorektora szerint a felsőfokú végzettség a bérek mellett a karrierlehetőségekre és a rugalmas munkavégzés esélyére is hatással van: a középfokú végzettségűek körében a rendszeres távmunka aránya csupán 2,1 százalék, miközben a diplomásoknál ez az arány megközelíti a 16 százalékot, bizonyos szellemi területeken pedig ennél jóval magasabb is lehet.

Vagyis a home office sok esetben nem kedvezmény, inkább pozícióval és végzettséggel együtt járó lehetőség: „A végzettség ma már nemcsak a fizetésről szól, hanem a személyes szabadság és a rugalmasság alapja is. Míg az alapfokú végzettségűek elenyésző része dolgozhat otthonról, addig a diplomásoknál ez tíz és tizenhat százalék között mozog.” - fogalmazott Noll-Batek Frigyes.