hero
Sas Eszter Krisztina
Becsült olvasási idő: 2 perc
Ezért olyan sikeresek a skandináv és a japán cégek: érdemes tőlük tanulnunk
A vállalatokban az a megszokott felállás, hogy az utasítások és az elvárások felülről, a vezetők irányából érkeznek. Ez azonban sokszor azt az érzést keltheti a munkavállalókban, hogy a fejük felett döntöttek. Ez motiválatlansághoz és a teljesítmény visszaeséséhez is vezethet. Miért érdemes munkacsoportokat kialakítanunk és a munkavállalóink kezébe adnunk az irányítást?

A folyamatosan változó világunk kihívásaihoz (járvány, háború, növekvő infláció, küszöbön lévő gazdasági válság…) a szervezeteknek is alkalmazkodniuk kell. Az újfajta piaci igények, a technológia fejlődése és a munkaerő sajátos jellemzői sokszor követelik meg a bevett munkafolyamatok átszabását. Ugyanakkor, ha ezek a változásra reagáló intézkedések csak a vezetőség szűk körében jönnek létre, az a munkavállalók részéről negatív hozadékkal jár.

A véleménynyilvánítás jelentősége 

A szociálpszichológia szemszögéből a munkahelyi teamekre is azok az általános igazságok jellemzőek, mint bármely más emberi csoportra. Ha pedig csoportokról beszélünk, nem mehetünk el szó nélkül a csoportnormák szerepe mellett. A csoportnormákat úgy lehet felfogni mint a társas viselkedés hatékony irányítóit. Ha a csoportoknak megengedik, hogy saját maguk alakíthassák normáikat, az feloldhat egy komoly munkahelyi problémát: például a gyártás folyamatának megváltoztatását, a termelékenység és a munkamorál negatív irányba való befolyásolása nélkül. 

Miért érdemes átadnunk a gyeplőt? 

Kurt Lewin, az egyik legnagyobb szociálpszichológus évekkel ezelőtt azzal érvelt, hogy pozitív módon hat a teljesítményre és a munkamorálra, ha a munkacsoportok maguk alakíthatják ki normáikat. Japánban és a skandináv országokban már gyakran alkalmaznak olyan módszereket, amelyek ezt a folyamatot segítik elő. A cégek olyan gyártási és értékesítési csoportokat hoznak létre, amelyek amellett, hogy biztosítják a termékek magas minőségét, nagy csoportkohéziót tartanak fent. 

A részvétel a döntéshozatalban elterjedt gyakorlat Japánban. A dolgozók több mint negyven éve részt vesznek a termelésfejlesztési körök munkájában, ahol hasonló területen dolgozók kis csoportokban, a munkaidő keretein belül megvitathatják a gyártási folyamat és a munkakörnyezet javításának lehetőségeit. A svéd autócégek mint a Saab és a Volvo hasonló módszert vezettek be. A dolgozók munkacsoportokba szerveződnek, és a munkafeltételekről, valamint a munka elosztásáról fontos döntéseket hoznak. Valószínűleg ezeknek a változásoknak köszönhető, hogy ezekben az országokban számos kiemelkedő minőségű terméket gyártanak nagy hatékonysággal. 

Normák mentén szabadon 

Ha a munkavállalók lehetőséget kapnak, hogy munkacsoportokba szerveződjenek és részt vegyenek olyan döntési folyamatokban, melyek hagyományosan a vezetőség hatáskörébe tartoznak, az elősegíti a hatékony munkavégzést. A dolgozók úgy érzik, van beleszólásuk az őket érintő munkafolyamatokba, és ez nagymértékben növeli a motivációjukat és elégedettségüket. 

A saját csoport normáinak kialakításában való részvétel drámai hatásokat eredményez a munkahelyen. A vállalatoknak érdeke, hogy hasznosítsák annak előnyeit, hogy megengedik dolgozóiknak saját magas minőségi elvárások önálló kialakítását.