Elizabeth Holmes 2003-ban alapította meg a Theranos nevű céget annak érdekében, hogy olyan technológiát hozzon létre, amelynek segítségével már egyetlen csepp vérből készíteni lehet egy teljes laborleletet. A fiatal nő ötlete végül hatalmas siker lett: rövid időn belül dollármilliók folytak be a szervezetbe, Holmes-t pedig az új Steve Jobs-ként kezdték ünnepelni az emberek… Egészen addig, amíg 2015-ben a Wall Street Journal egyik újságírója két kutató segítségével le nem leplezte, hogy mennyi lopás, csalás és hazugság áll a csillogás hátterében.
A Theranos ugyanis egyáltalán nem váltotta be a befektetőinek tett ígéretet: Edison nevű berendezése képtelen volt a teljes véranalízisre. Holmes-ék azonban ügyesen elhitették a nagyközönséggel, hogy minden a tervek szerint megy… A kérdés csak az, hogy mégis hogyan lett egy alapvetően humanitárius kezdeményezésből az évszázad egyik legbotrányosabb átverése? Vajon megátalkodott emberek sodorták bajba magukat és a cégüket, vagy inkább helyzeti tényezők terelgették őket az említett végkifejlet fele? Nos, az igazság – csakúgy, mint a legtöbb esetben – a vártnál most is összetettebb.
Dr. Michael Collins, a University of Queensland Business School szakértője úgy véli: a probléma ott kezdődik, hogy az emberek gyakran nem ismerik fel a döntéseik morális vetületeit és a tetteik hosszú távú következményeit. Az „erkölcsi önismeret” ezen hiánya ugyanakkor szerinte az ún. „etikai vakfoltokra” vezethető vissza. Az etikai vakfoltok a tudattalan torzítások egy speciális fajtája, amelyek szerint mások szükségleteinek szolgálatát bármikor felülírhatja az önös érdekek hajszolása. Az ítélőképesség ilyetén torzulása okozza, hogy alapvetően jó emberek rossz döntéseket hoznak.
Csakhogy az efféle vakfoltok kialakulásához és fennmaradásához emberi és környezeti tényezők is nagyban hozzájárulnak. Vegyük sorra a legfontosabbakat!
1. Autokratikus vezetés
A történelem egyik legfőbb tanulsága talán az, hogy sosem jelent jót, ha csekély felügyelet mellett jelentős hatalom összpontosul kevés ember markában. A tekintélyelvű vezetés ugyanis az etikai vétségek valóságos melegágya. Miért? Azért, mert az autokratikus rendszerekben nagyon gyakori az átláthatóság és az elszámoltathatóság teljes hiánya, emiatt nem az lesz fontos a bennük élő emberek számára, hogy etikusan dolgozzanak, hanem az, hogy engedelmeskedjenek a vezetőség akaratának.
2. Kompetitív kultúra
A különféle bónuszok és jutalékok osztogatása erőteljes ösztönzésül szolgál ugyan az egyre nagyobb és nagyobb eredmények felmutatására, csakhogy arra is motiválják a munkavállalókat, hogy a hosszú távú együttműködés helyett a rövid távú győzelemre koncentráljanak. A versengésre biztató céges kultúra ily módon könnyedén csalásra csábíthatja a benne dolgozókat. Háborúban elvégre mindent szabad…
3. Stressz és fáradtság
A mentálisan megterhelő munka szintén negatívan befolyásolhatja az etikailag helyes döntéshozásra való motivációnkat. A tarthatatlan határidők és az irreális elvárások ugyanis olyannyira kimeríthetik a figyelmi tartalékainkat, hogy nem marad miattuk elegendő kapacitásunk a morális problémák elégséges feldolgozására. Az erkölcsileg feddhetetlen döntéshozásnak márpedig a legtöbb esetben épp a kellően komplex gondolkodás az alapja…
4. Magas jutalomérzékenység
A „jutalomérzékeny” emberek olyan erősen motivált személyek, akik a hosszú távú következményekre való tekintet nélkül törekszenek a rövid távú nyereségek megszerzésére. Ők ennek megfelelően folyamatosan rálicitálnak saját maguk és/vagy mások eredményeire a személyes prosperálás érdekében. Az ilyen személyiségek éppen ezért kifejezetten hajlamosak az áhított jutalmakkal együtt járó nehézségek, kockázatok és veszélyek következetes alábecslésére.
5. Alacsony kognitív rugalmasság
Egyesek kimondottan szerény „intellektuális rezilienciával” rendelkeznek. Ők az ambivalens információkat általában nehezen dolgozzák fel, a bonyolultabb kérdéseket pedig egyetlen nézőpontból közelítik csak meg. Ezek a típusok mindezek miatt nemigen tudnak fókuszt váltani egy adott döntés meghozatala közben, s hajlamosak figyelmen kívül hagyni olyan tényeket, amelyek (szerintük) ellentmondanak az egyéni elképzeléseiknek. Mindez végső soron igencsak meggondolatlan tettekre sarkallja őket…
Jól látható, hogy az etikai vakfoltokat kialakító és fenntartó tényezők köre meglehetősen színes: egyéni és rendszerszintű elemek is szerepelnek benne. Na de mégis mit tehetünk vezetőként az ördögi kör megtörése érdekében? Nos, dr. Collins meglátása szerint a következőket:
- azonosítsuk be és fejlesszük tovább a magas jutalomérzékenységgel és/vagy alacsony kognitív rugalmassággal jellemezhető személyeket!
- oktassunk ön- és emberismeretet mind a beosztottak, mind pedig a vezetők körében!
- alakítsunk ki minél transzparensebb döntéshozási folyamatokat a szervezetben!
- hozzunk létre egy racionális teljesítményértékelési és ösztönzési rendszert!
- tegyük leellenőrizhetővé és elszámoltathatóvá a vezetőséget!
- ne engedjünk teret a túlzott munkaterhelésnek!
Ezeknek a hiányosságoknak a felmérésére és fejlesztésére hoztuk létre az Assessment Systemsnél a Leadership Academy modellt, ami technikákat és stratégiákat nyújt a vezetői kihívások kezeléséhez, valamint eszközöket kezdő- és középvezetők számára, hogy sikeres vezetővé váljanak. Amennyiben Önnek is fontos, hogy a vezetői jól reagáljanak a változásokra, keressen meg minket szervezetre szabott ajánlatunkért!
(x)
