A felmérés eredményei azt is mutatják, hogy a hatalom és annak elosztása körül forgó érzékeny politikai és társadalmi viták a munkahelyeket sem kerülik el. Ezekbe a vitákba a munkáltatók többnyire nem szólnak bele, viszont pozitív hozadékkal járnak a munkavállalók számára. Továbbá, a munkavállalók több támogatást szeretnének a környezeti, társadalmi és irányítási (ESG) szempontok munkájukba való átültetésében is. A vezetőknek a hibrid munkamodellek kialakításakor figyelembe kell venniük a munkaerő azon 45%-át, akik a munka jellegéből kifolyólag nem tudnak távmunkában dolgozni. Ők azok, akik a működéshez elengedhetetlen munkát végeznek, ugyanakkor kevésbé elégedettek és kevesebb autonómiát kapnak szemben azokkal a válaszadókkal, akik feladataikat távoli munkavégzés formájában is képesek ellátni.
Mi ennek a hozadéka a felsővezetők számára? Miközben a vállalatok ambiciózus üzleti és társadalmi célokat tűznek ki maguk elé, a vezetőknek nem szabad elfelejteniük, hogy az alkalmazottak lehetnek erősokszorozó vagy éppen hátráltató tényezők is. A PwC kutatása szerint a munkaerő a növekedés első számú kockázata – és egyben a legfőbb eszköz, amellyel a vállalatok a növekedésorientált stratégiákat végre tudják hajtani. A munkahelyi erőviszonyok valamennyi aspektusának megértése segíthet a vezetőknek abban, hogy ösztönözzék a munkavállalókat, kihasználva a bennük rejlő erőt, és így merészebb célokat érjenek el.
Akár tetszik, akár nem, ezek a beszélgetések megtörténnek
A vállalatok egyre megosztottabb világban működnek, ahol a politikai és társadalmi kérdések nagy hatással vannak az emberekre. Egyes vezetők attól tartanak, hogy veszélyes lehet ezeket a témákat megvitatni a munkahelyen. A felmérésben részt vevő munkavállalók65%-a azonban azt mondta, hogy gyakran vagy alkalmanként beszélgetnek ilyen témákról. A magukat etnikai kisebbségekhez tartozónak vallók (73%) és a fiatalabb munkavállalók körében még magasabb ez az arány (69% a 26-41 évesek körében, ami 13 százalékponttal magasabb, mint az 58-76 évesek körében).
Az előnyök felülmúlják a hátrányokat
Az érzékeny politikai és társadalmi kérdésekről folytatott beszélgetések nem jelentenek olyan megosztó, zavaró tényezőt, amelytől a vezetők esetlegesen tartanak. A munkahelyen politikai és társadalmi témákat megvitató válaszadók körében a pozitívumok – a kollégák jobb megértése, a nyitottabb és befogadóbb munkakörnyezet és a fokozott empátia – túlsúlyban vannak a negatívumokkal szemben.
A magukat valamely etnikai kisebbséghez tartozónak valló munkavállalók a többi válaszadóhoz képest nagyobb valószínűséggel mondták azt, hogy ezek a tapasztalatok pozitív hatással voltak rájuk. Ugyanakkor a kisebbséghez tartozók nagyobb valószínűséggel említettek legalább egy negatív hatást is, ami arra utal, hogy e beszélgetések általános hatása – a jót és a rosszat is beleszámítva – fokozottabb ezen munkavállalók számára.
Ezek a beszélgetések annak ellenére zajlanak, hogy a szervezetek kevés aktív erőfeszítést tesznek azok előmozdítása érdekében. A válaszadók mindössze 30%-a állította, hogy a vállalatuk támogatja azt, hogy hatékonyan tudjanak együtt dolgozni az eltérő nézeteket valló kollégáikkal. Ez egy elszalasztott lehetőség, tekintve, hogy az empátia és a nyitottság fontos pillérei a bizalomépítésnek.
Az biztos, hogy az érzékeny beszélgetések támogatása és ösztönzése nem könnyű. A vezetők azzal segíthetnének, hogy normákat állítanak fel, forrásokat tesznek elérhetővé és segítenek biztosítani, hogy ezek a beszélgetések biztonságos, ítélkezéstől mentes közegben történjenek. Olyan környezet megteremtésére van szükség, amelyben a hangsúly egymás meghallgatásán van és nem feltétlenül azon, hogy megoldást érjünk el vagy konszenzust alakítsunk ki. Mindez a felsővezetők számára is fejlődési lehetőséget jelentene, ők ugyanis gyakran sokkal komfortosabban érzik magukat problémamegoldó üzemmódban. A cégvezetők szerepe a válaszadás helyett inkább az, hogy támogassák az alkalmazottakat abban, hogy munkájuk értelmet nyerjen számukra, emberséges környezetet teremtsenek és pozitív társadalmi hatást gyakoroljanak.
